78 éves korában, hosszú betegség után hunyt el Clark Olofsson, akit nemcsak brutális bűncselekményei miatt vált imsertté – többek között rablás, gyilkossági kísérlet és kábítószer-kereskedelem –, hanem azért is, mert róla nevezték el a világhírű Stockholm-szindrómát. A svéd bankrabló életének több mint felét börtönben töltötte.
A világ az 1973-as stockholmi Kreditbanken túszdráma miatt ismeri a nevét, amikor is tettestársa, Jan-Erik Olsson drog hatása alatt négy túszt ejtett, és követelte Olofsson szabadon bocsátását a börtönből, aki, miután elengedték, csatlakozott a bűntársához. A történtekre később a túszok egyike, Kristin Enmark így emlékezett vissza:
Azt ígérte, gondoskodik arról, hogy ne essen bántódásom, én pedig úgy határoztam, hogy hinni fogok neki. 23 éves voltam és féltettem az életem.
Enmark továbbá megdöbbentette a nyilvánosságot, amikor a telefonon kifejezte a hatóságoknak, hogy nem fél a rablóktól, hanem inkább a rendőrségtől tart:
Egyáltalán nem tartok Clarktól és a másik pasastól. Tudják, mitől félek? Hogy a rendőrség bántani fog minket, hogy megostromolja a bankot.
A túszdráma végül hat nap után könnygáz beengedésével ért véget, Olsson és Olofsson ezután megadták magukat, a túszaik pedig kiszabadultak, noha később nem akartak tanúskodni ellenük.
A Stockholm-szindróma máig vita tárgyát képezi, szakértők szerint inkább egy pszichológiai védekező mechanizmus a traumával szemben - írja a Tények.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.