Megszólalt a nyomozó a vizsgálatról: Ez okozta valójában az Air India repülőgépének lezuhanását

Az Air India Ahmedabadból Londonba tartó járatát, a felszállást követő 30. másodpercben érte a végzetes baleset. A pilóták a hajtóművek tolóerejének csökkenését jelentették a toronynak, majd megszakadt velük a kapcsolat. Néhány másodperc múlva pedig lángtengerré változott a reptérhez közeli, orvosi kiképzőközpont kollégiumának épülete, miután a 100 tonna kerozin a becsapódás után egyetlen másodperc alatt felrobbant. A katasztrófának egyetlen túlélője akadt, a brit állampolgárságú, indiai születésű utas a széttört törzs egyik tátongó repedésén keresztül jutott ki a lángok közül. 

 – kezdte nyilatkozatát Kishore Chinta kapitány, akit az indiai repülőgép baleseteket vizsgáló hatóság korábbi nyomozójaként a mostani, Air Indiát érintő vizsgálatba is bevontak. Eddig olyan még nem történt, hogy egy gép, egy percet sem tölt a levegőben, hanem szinte azonnal lezuhan.

Chinta most a következő okokat veszi számba a vizsgálócsapat tagjaként.

1. Madarak kerültek a hajtóműbe. 

2. Szennyezett kerozint tankoltak a gépbe. 

3. Nem álltak megfelelő szögben a fékszárnyak. 

4. Karbantartási hiba történt a szervizelés során.

5. Az üzemanyag-ellátás hibája, amit emberi mulasztás okozott, ugyanis a hajtóművek egyszerre álltak le. 

6. A repülésirányító rendszer mondta fel a szolgálatot. Ez lenne a legsúlyosabb, rendszerszintű hiba, ami az összes többi, azonos típusú gépet is érintené. 

7. Illetve van egy hetedik lehetőség is, és ez tűnik most a legvalószínűbbnek. 

De nézzük meg előbb, hogy mi történik a gép roncsaival ezekben az órákban. 

Darabokból rakják össze az Air India gépét

Chinta szerint most éppen egy hangárban rakják össze a gépet a megmaradt roncsokból. Először a turbinákat vizsgálják meg, a megégett kábelektől, a csavarokon át, a sérült turbinalapátokig mindent átnéznek. Ez azért fontos, mert már az első lépések után megállapítható, hogy jártak-e a turbinák a zuhanás idején. Ha működtek a hajtőművek, a fékszárnyak állásszögét vizsgálják meg.

Ezzel párhuzamosan ellenőrzik a karbantartási naplót, a fekete dobozokat is megtalálták, kódjeleit már elkezdték visszafejteni. 

Chinta szerint, mivel a Boeing többi gépe minden probléma nélkül, rendben repül, nagyon fontos kérdés, hogy nem az extrém forróság végzett-e a 171-es járattal? A városban a katasztrófa idején 34 fok volt, ami a kifutó betonján 50 fok feletti, tartós hőmérsékletet eredményezett. Chinta biztos abban, hogy a brutális hőségnek volt szerepe a balesetben, akár úgy, hogy műszaki meghibásodást okozott vagy úgy, hogy emberi mulasztást idézett elő.