Június 12-én rettenetes tragédia rázta meg a világot: az Air India Londonba tartó 171-es járata, a fedélzetén 230 utassal, valamint 12 fős személyzettel mindössze 30 másodperccel a felszállás után lakott területre zuhant. A gép utasai közül egy ember kivételével mindenki meghalt, a becsapódás következtében további legalább 33 ember vesztette életét.
Az egyik mérnöki tartalmakat gyártó YouTube csatorna, az AiTelly friss videója részletesen foglalkozik a szerencsétlenséggel és igyekszik rávilágítani annak okaira. A készítők három lehetséges okot említenek a tragédia kiváltójaként, miközben az időjárási és a légi forgalmi körülményeket is figyelembe véve azt vizsgálták, hogy mi vezethetett a katasztrófához.
A géppel az is előfordulhatott az AiTelly YouTube csatorna videója szerint, hogy úgynevezett kétmotoros meghibásodást szenvedett el. A csatorna elemzése szerint ugyanis a katasztrófa egyetlen túlélője arról számolt be, hogy hallott egy nagy, tompa puffanást a felszállás utáni pillanatokban. Ez lehetett az a hang, amikor az utasszállító turbinái - valamilyen okból kifolyólag - felmondták a szolgálatot. Ezt az eshetőséget támasztaná alá az a tényező is, miszerint a gép hajtóművéből nem láttak füstöt ömleni a szemtanúk - ez pedig általában erre a meghibásodásra jellemző, amikor a két turbina egyszerre áll meg valamilyen hiba miatt.
A kétmotoros meghibásodásra gyanakszik a hallottak és a látottak alapján Steve Schreiber, a légi katasztrófák elemzéséről ismert szakértő is.
A Boeing 787 Dreamliner gépeken - mint amilyen az Air India flottájának lezuhant gépe is - a felszállás során szokás a fékszárnyakat egy bizonyos pozícióba állítani. Ez függ a többi között attól is, hogy
Miután a repülőgép felgyorsult és elért egy bizonyos magasságot, a fékszárnyakat visszahúzzák, mert enélkül a repülőgép nem tudna magasabbra emelkedni. Az ominózus esetben azonban úgy tűnt, hogy a gép fékszárnyai vagy teljesen be voltak húzva, vagy ki sem voltak engedve, ami megmagyarázná a magasságvesztést - mert ilyenkor ez történik: a gép irányíthatatlanná válik, megnő az átfordulás veszélye is.
A szóban forgó repülőtér, a Muani Nemzetközi Repülőtér Dél-Koreában
az óceán partján fekszik, amely ugyan stratégiailag remek, de itt ebben az esetben arról van szó, hogy a kifutó, ahonnan a gép felszállt, illetve annak környéke tele van olyan területekkel, ami nagyobb testű madarak táplálkozási vagy élőhelye is lehet.
Innentől már ki lehet találni, hogy akár madárbaleset is okozhatta a járat tragédiáját. Ráadásul ezt az elméletet erősítik azok a tények is, hogy a Muan reptér korábban a nap folyamán már adott ki figyelmeztetést egy, a reptérre leszálló járatnak erős madáraktivitás miatt. Időközben - ahogyan arról a Bors is beszámolt - megtalálták a lezuhant utasszállító mások fekete dobozát is, így a repülésbiztonsági szakembereknek is jóval több adat áll már a rendelkezésükre ahhoz, hogy megtudják: vajon a fentiek közül melyik probléma okozhatta a Dremliner tragédiáját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.