Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsA tablettás mankó használata közben gyakran elfelejti az ember, hogy ezek a szerek nem gyógyítják a probléma gyökerét, csupán elnémítják a lélek segélykiáltásait, miközben alapjaiban írják át az agy kémiáját. Az érintettek sokszor csak akkor döbbennek rá a függőség mélységére, amikor az első elfelejtett adag után jelentkező elvonási tünetekkel szembesülnek.

Ijesztő statisztikák mutatják, hogy az altatók fogyasztása meredeken ível felfelé, miközben a társadalmi tudatosság a hosszú távú kockázatokról továbbra is aggasztóan alacsony.
– Ahhoz, hogy megértsük a csapdát, először a csalit kell ismernünk. A leggyakrabban felírt szorongásoldók és modern altatók az agyunk fő gátló ingerületátvivő anyagára, a GABA-ra hatnak. Képzeljük el ezt úgy, mintha az agyban lenne egy fékpedál: ezek a gyógyszerek tövig nyomják ezt. Az eredmény azonnali: a szorongás elpárolog, az izmok elernyednek, a gondolatok lelassulnak, és beköszönt az áhított álom. A probléma ott kezdődik, hogy az agy rendkívül adaptív szerv. Ha kívülről folyamatosan extra „fékerőt” kap, a saját belső szabályozása elkezd leépülni. A receptorok száma csökken, vagy érzéketlenebbé válnak a GABA iránt. Ezt nevezzük toleranciának. Ez az a pont, ahol az eredeti adag már nem hozza a kívánt hatást, és a páciens kénytelen növelni a dózist, hogy ugyanazt a nyugalmat elérje. Ez nem jellemhiba vagy akaraterő kérdése, hanem tiszta neurobiológia: a szervezet így próbálja visszanyerni az egyensúlyát a kémiai beavatkozással szemben – mondja Orsolics Zoltán Zénó kiképző addiktológiai coach, család-rendszer terapeuta.
A nyugtatófüggőség egyik legveszélyesebb jellemzője, hogy sokáig láthatatlan marad.
– Nem hasonlít az utcai drogok látványos leépüléséhez, az érintettek gyakran funkcionális függők, akik eljárnak dolgozni, nevelik a gyerekeiket, és a környezetük számára teljesen normálisnak tűnnek. A csapda azonban mélyül. Egy idő után a gyógyszer már nem azért kell, hogy az illető jól érezze magát, hanem azért, hogy ne érezze magát elviselhetetlenül rosszul. Ebben a fázisban alakul ki a visszapattanó szorongás vagy a visszacsapásos álmatlanság. Ez azt jelenti, hogy ha a szer szintje csökkenni kezd a vérben, az eredeti tünetek, mint a szorongás, pánik, álmatlanság, sokkal intenzívebben térnek vissza, mint amilyenek a gyógyszer megkezdése előtt voltak. Az érintett ekkor azt hiszi, hogy tényleg nagyon beteg gyógyszer nélkül, ezért még nagyobb szüksége van rá. Valójában viszont már az elvonási tüneteket éli át. Ez a körforgás tartja fogva az embereket évekig, sőt évtizedekig egy olyan szedési rendben, amelyet eredetileg csak 2-4 hétre terveztek az orvosi protokollok szerint – hívja fel a figyelmet a függőség kezelő szakember.
Bár a tabletták rövid távon megoldást kínálnak, a hosszú távú, akár éveken át tartó szedés komoly árat követel a szellemi és érzelmi életben.
– Kutatások sorozata igazolja, hogy a benzodiazepinek tartós használata rontja a rövid távú memóriát, csökkenti a koncentrációs készséget és lassítja a reakcióidőt. Ez utóbbi például az autóvezetésnél jelent komoly kockázatot. Idősebb korban a gyógyszer okozta egyensúlyzavarok és szédülés drasztikusan növelik az elesések és a csonttörések kockázatát. Talán még ennél is súlyosabb az érzelmi anesztézia. A nyugtatók nem válogatnak: nemcsak a szorongást és a fájdalmat tompítják le, hanem az örömöt, az empátiát és a lelkesedést is. A használók gyakran számolnak be arról, hogy olyan, mintha egy búra alatt élnék az életüket, ahol nincsenek nagy mélységek, de magasságok sem. Az események leperegnek róluk, a kapcsolataik kiüresednek, mert az érzelmi rezonanciájukat a kémiai szerek elfojtják. Ez a csendes apátia gyakran észrevétlenül fosztja meg az embert az életminőségétől – figyelmeztet Orsolics Zénó.
Fontos tisztázni egy hatalmas tévhitet: a gyógyszerrel elért állapot nem azonos a természetes alvással. Az altatószerek többsége brutálisan beavatkozik az alvásciklusokba, különösen a mélyalvás és a REM (álomlátó) fázisok idejét csökkentik. Bár az illető nyolc órát tölt eszméletlen állapotban, az agya nem végzi el a szükséges regenerációs folyamatokat. Ezért van az, hogy a krónikus altatószer-használók gyakran fáradtan, kómásan ébrednek, és napközben koffeinnel vagy más stimulánsokkal próbálják magukat ébren tartani. A természetes alvás egy komplex neurokémiai tánc, amelyet a fény-sötétség váltakozása, a testhőmérséklet és a melatonin szabályoz. Az altatók ezt a táncot egy nehéz kalapácsütéssel váltják fel. Amikor valaki megpróbálja letenni a szert, az agya próbálja bepótolni az elmaradt fázisokat, ami élénk, gyakran ijesztő rémálmokhoz és nyugtalan éjszakákhoz vezet. Ez az átmeneti nehézség sokakat visszakerget a tablettákhoz, pedig ez csupán a gyógyulási folyamat kellemetlen, de szükséges része – mondja a terapeuta.
A legfontosabb szabály: soha nem szabad abbahagyni az altatók vagy nyugtatók szedését hirtelen, egyik napról a másikra.
– A benzodiazepinek megvonása az alkoholhoz hasonlóan fizikai veszélyeket rejt, súlyos esetben görcsrohamokat vagy hallucinációkat okozhat. A sikeres leszokás kulcsa a lassú, fokozatos dóziscsökkentés, amelyet szakorvos felügyel. Ezt gyakran hetekig vagy hónapokig tartó folyamatként kell elképzelni, ahol a szervezetnek van ideje újratanulni az önálló szabályozást. A gyógyszer elhagyása mellett elengedhetetlen az alternatív eszközök beépítése. A kognitív viselkedésterápia bizonyítottan hatékonyabb az altatóknál a krónikus álmatlanság kezelésében. Meg kell tanulni az alváshigiéné szabályait, a relaxációs technikákat, mint például az autogén tréning vagy meditáció, és szembe kell nézni a szorongást kiváltó életeseményekkel. A cél nem az, hogy kibírja az ember gyógyszer nélkül, hanem az, hogy felépítsen egy olyan életet és eszköztárat, amelyben nincs szükség a kémiai tompításra. A szabadság visszaadja az éles elmét, a valódi érzelmeket és azt a büszkeséget, hogy ismét az illető maga irányítja a sorsát. Fontos, hogy ha valaki érintett, ne érezzen szégyent. A függőség kialakulása biológiai folyamat, nem jellemhiba. Keresse fel háziorvosát vagy egy addiktológiai szakembert, és kérjen segítséget egy biztonságos, ütemezett elvonási terv kidolgozásához. A gyógyulás lehetséges, és az agy regenerációs képessége bámulatos. Adjon esélyt magának a tiszta alvásra és ébredésre – javasolja a szakértő.
A „Sárga Fal” jelenség és a nők érintettsége
Érdekes és elgondolkodtató statisztikai tény, hogy a nyugtató- és altatófüggőség világszerte aránytalanul nagyobb mértékben érinti a nőket, mint a férfiakat. Szociológusok szerint ez a jelenség a múlt század közepén gyökerezik, amikor a reklámok a benzodiazepineket „anya kis segítőjeként” hirdették, mint a háztartási stressz és a monotonitás ellenszerét. Míg a férfiaknál társadalmilag elfogadottabb volt az alkohollal való öngyógyítás, a nők számára a diszkrét, szagtalan tabletta vált a láthatatlan menekülési útvonallá. Ez a minta sajnos ma is él. A nőknek gyakrabban írnak fel szorongásoldót ugyanazokra a panaszokra, mint a férfiaknak, ami egy generációkon átívelő függőségi kockázatot rejt magában. A statisztikák szerint a 65 év feletti nők körében minden harmadik ember rendszeres fogyasztója ezeknek a készítményeknek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.