Tíz éven belül a daganatok többsége gyógyítható lehet

Megdöbbentő adat, de ma Magyarországon minden második embernél kialakulhat daganatos betegség. A jövő egészségügye személyre szabott lesz – genetikai és életmódbeli adatok alapján előre jelezhetőek lesznek a betegségek, és egyénenként határozható meg, kinek mire kell figyelnie.

A különböző tesztek segítségével már ma is egyre pontosabban meg lehet mondani, hogy valakinek milyen típusú daganatra van hajlama, és mit tehet azért, hogy a betegség ne alakuljon ki – vagy legalább időben felismerjék. A statisztikák szerint Magyarországon minden második emberben kialakulhat tumor, és ez nem csak balszerencse: az életmód döntően befolyásolja mindannyiunk életét.

– fogalmazott Duda Ernő biotechnológiai üzletember, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke a Daganatokról őszintén című vodcast legújabb epizódjában.

Hozzátette: még rossz genetikai háttérrel is jelentősen csökkenthető a rizikó, például dohányzás elhagyásával, túlsúly csökkentésével, rendszeres mozgással vagy egy ismert rizikót ellensúlyozó célzott táplálkozással és természetesen rendszeres szűrésekkel.

Ugyanakkor megdöbbentő, hogy sokan még mindig nem kíváncsiak saját kockázataikra.

– Van olyan dohányos, aki nem tudja, hogy a cigaretta rákot okoz? – teszi fel a kérdést Duda.

Mégis rengetegen folytatják a káros szokásaikat. A szakértő szerint ez nem tudáshiány, hanem szemlélet kérdése – sokan inkább nem akarnak szembesülni a lehetséges következményekkel.

Pedig a daganatos betegségek korai felismerése kulcsfontosságú. A legtöbb daganat jó eséllyel gyógyítható lenne, ha időben észlelnék. A jelenleg is használt képalkotó és genetikai szűréseken túl Duda a jövőt a véralapú korai diagnosztikai tesztekben látja, amelyek már a tünetek megjelenése előtt kimutathatják a rákot. Ezek bár korlátozottan, de jelenleg is elérhetőek, azonban az árak csökkenésével és a technológia fejlődésével tömeges szűrésre is alkalmassá válnak majd. Fontos adatok nyerhetőek ki a bél mikrobiomból is, amelynek egyensúlya kulcsszerepet játszik az immunrendszer, az emésztés és még a gyógyszerek hatékonyságának szabályozásában is. A bélbaktériumok összetétele például befolyásolhatja, hogy egy adott rákgyógyszer hat-e vagy sem. Más vizsgálatok is pontosíthatják a rizikóbecslést, például metabolomikai, epigenetikai vagy környezeti toxin mérések.

Duda Ernő szerint az egészségügynek is szemléletet kell váltania: a betegségek kezelése helyett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. Ma a legtöbb országban az egészségügyi költségek 97%-át terápiára, és csupán 3%-át prevencióra költik – pedig utóbbi lenne a legolcsóbb és leghatékonyabb út.

A jövő egészségügye személyre szabott lesz – genetikai és életmódi adatok alapján előre jelezhetőek lesznek a betegségek, és egyénenként határozható meg, kinek mire kell figyelnie. A döntés viszont sokszor a mi kezünkben van.

– mondja Duda. És ez legtöbbször nem pénz, hanem döntés kérdése.

A legújabb adás itt megtekinthető: