Ki ne vágyna néha egy jó kis 10 órás alvásra? Egy-egy stresszes hét vagy húzós időszak után teljesen természetes, hogy szeretnénk bepótolni a pihenést. Csakhogy a szervezetünk nem mindig hálás ezért. Sőt, egy új kutatás szerint akár ártani is lehet vele. A Semmelweis Egyetem kutatói több mint 2,1 millió felnőtt alvási szokásait elemezte 79 különböző nemzetközi tanulmányt összesítve. Végül olyan meglepő eredményekre jutottak, amelyek valóban elgondolkodtatók.
A Semmelweis Egyetem kutatói szerint az emberek többsége nem veszi elég komolyan, hogy az alvásuk mennyisége hosszú távon milyen hatással van a szervezetükre. A napi 7–8 óra a legideálisabb – ebben az esetben a legalacsonyabb a halálozás és a stroke kialakulásának kockázata is. Akik viszont rendszeresen kevesebb mint 7 órát alszanak, 14 százalékkal nagyobb eséllyel halnak meg bármilyen okból, mint azok, akik az ajánlott időtartamot tartják. De a másik véglet még durvább: a kilenc óránál hosszabb alvás 34–45 százalékkal növeli a halálozási és stroke-kockázatot. Ezek valódi, hosszú távon jelentkező veszélyek – különösen akkor, ha az alvási szokásainkon éveken át nem változtatunk.
A kutatás jelentős nemi különbségeket is feltárt. A férfiaknál a 7 óránál kevesebb alvás 16 százalékkal, míg a napi 8 óránál több pihenés 36 százalékkal növelte a halálozás esélyét. A nőknél az utóbbi arány még riasztóbb: míg a kevés alvás 14 százalékkal, a túl sok már 44 százalékkal dobta meg a korai halál valószínűségét. A kutatók szerint ez összefügghet hormonális vagy érrendszeri különbségekkel, de a pontos okokat egyelőre nem ismerik. Egy biztos: a biológiai óra nem számít. Ha az alvásidő tartósan eltér az optimálistól, az előbb-utóbb nyomot hagy az egészségen.
A tanulmány fontos megállapítása, hogy a stroke kialakulása és az alvásidő szorosan összefügg. Akik rendszeresen csak 5–6 órát alszanak, 29 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvednek el stroke-ot. Akik ezzel szemben túl sokat szundiznak, vagyis 8–9 óránál többet alszanak, azoknál még rosszabb a helyzet: a stroke esélye 46 százalékkal, a halálozásé pedig 45 százalékkal nő.
Ez azt is jelenti, hogy az alvási szokásunk a stroke-megelőzés kulcsa lehet
– hangsúlyozták a Semmelweis Egyetem szakértői. Dr. Győrffy Balázs bioinformatikus szerint a megelőzési stratégiákban szerepet kellene kapnia az alvásidőnek, ahogy például a vérnyomásnak vagy a dohányzásnak, mert ez is életmódbeli tényező.
A tanulmány szerzői arra is figyelmeztetnek, hogy a rendszeres túlalvás mögött sokszor nem lustaság, hanem egészségügyi probléma áll. A krónikus fáradtság, a rejtett gyulladások, hormonális zavarok, depresszió, vagy alvászavarok (például alvási apnoé) is okozhatják, hogy valaki sosem érzi magát kipihentnek, és ezt próbálja „túlkompenzálni” alvással. Vagyis ha valaki mindennap 9–10 órát alszik, és még mindig fáradt, az már figyelmeztető jel lehet.
Társadalmi szintű alvásepidémiáról beszélhetünk. Annak ellenére, hogy az egészségtudatosság nőtt, a viselkedésünk az elmúlt évtizedben alig változott. A képernyő előtt töltött idő, az ebből adódó folyamatos kékfény-expozíció, az állandó rendelkezésre állás és a biológiai ritmusunk felborulása negatívan hat az egészségünkre
– hívta fel a figyelmet dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet vezetője.
A szakértők szerint a rendszeresség sokkal fontosabb, mint az, hogy minden éjjel percre pontosan ugyanannyit aludjunk. Ha néha kicsit többet alszunk, az nem baj, de ha hónapokon át nem sikerül 7–8 óra körül stabilizálni az alvásidőt, és emiatt fáradtak vagyunk napközben, akkor érdemes kivizsgáltatni magunkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.