A sztent beültetés az egyik legkíméletesebb megoldás koszorúér-szűkület esetén, hiszen azt jelenti, hogy egy érfalat kitámasztó fémhálót építenek be az érbe.

De vajon elégséges ez a biztonsághoz? Szabad egyáltalán mozogni ilyen előzmények után?Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a beültetés utáni életmód jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Mikor történhet sztent beültetés?

A sztent maga egy hálós szerkezetű, csőszerű eszköz, amelyek azért helyeznek el az érben, hogy nyitva tartsa azt. Az érfalba rögzített eszköz nem mozdul el a helyéről, nem vehető ki, bár ma már elérhetőek a néhány hónap után felszívódó sztentek is. A speciális fémötvözetből készült háló nem korrodálódik és az esetek legnagyobb részében tartós megoldást jelent. De hogyan derülhet ki, hogy sztent beültetésre, sztentelésre van szükség?

• Gyakran előfordul, hogy valakit típusosmellkasi fájdalmakkal,infarktus gyanújával, vagy friss infarktussal szállítanak be egy olyan centrumba, ahol az érfestést (koronarográfia), az értágítását és a sztentelést egy ülésben rövid időn belül el tudják végezni.
• Az sem ritka eset, hogy a kardiológus a kardiológiai kivizsgálás során olyan eltérést észlel,ami miatt koronária érfestést javasol. Amennyibenennek során olyanszűkületet találnak, ami tágítható és sztentelhető, akkor ugyanabban az ülésben elvégzik a beavatkozást.
• Harmadik lehetőségként előfordulhat,hogy valamilyen oknál fogva szív-CT (koronária-CT) vizsgálat történik és az itt látott elváltozást követően nem azonnal, hanem egy másik időpontban végzik el a fenti beavatkozást.

A sztenteléssel minden meg van oldva?

- A sztentelés csak első lépés a teljes, biztonságos élet felé, amely adott esetben akár életmentő is lehet – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ami azonban ezután következik, az határozhatja meg a jövőt. A sztent beültetés ugyanis csak lehetőséget ad arra, hogy egy egészségesebb életmódot alakítsunk ki, ezáltal akár egy második infarktust vagy egy második sztent beültetést megelőzzünk. Tehát a legfontosabb, hogy ne betegként tekintsünk magunkra, aki kíméletre, esetleg ágynyugalomra szorul.

A sztent beültetés másnapján ugyanis – ha minden rendben van – a páciens már haza is mehet. Ilyenkor már érdemes lassan sétálni, az első héten még csak napi 6x3-5 percet, majd 6-7 hét alatt feltornázva a mozgást napi 1 órára. Aki korábban is aktív volt, annak gyorsabb is lehet a visszaállás, de minden alkalommal figyelni kell, hogyan hat a szervezetre a fizikai aktivitás és persze a gyógyszerek együttesen.

Mikor, mennyit, mit? Ebben segít a rehabilitáció

A kardiológiai rehabilitációminden szív-érrendszeri esemény, műtét, beavatkozás után szükséges. Igaz ugyan, hogy a folyamat már a kórházban elkezdődik, és esetleg szanatóriumban vagy járóbeteg szakambulancián folytatódik, azonban ennek végeztével a betegnek magának kell kialakítania az életmódját – ismerteti Sztancsik doktornő. - A nagy szív-érrendszeri események után sokan veszélyesnek gondolják a mozgást, holott ennek az ellenkezője az igaz. Ilyenkor fizikailag is meg kell erősíteni a szívet és ki kell alakítani egy szívbarát életmódot. Vagyis asztentelés utáni kardiológiai rehabilitációnak éppúgy része a mozgásterápia és a gyakorlati dietetikai foglalkozás, mint a stresszkezelés, szükség esetén a testsúlycsökkentés, illetve az olyan vizsgálatok, mint a nyugalmi – ésterheléses EKG,aszívultrahang, aterheléses szívultrahang, a laborvizsgálatok és szükség esetén a társbetegségek kezelése. A cél minden esetben az, hogy elkerülhető legyen az ismételt érelzáródás és kialakítható legyen egy teljes, biztonságos, élvezhető életmód.