A látóideg gyakori betegségei- 1. rész

A szem betegségeinek egy nagy csoportját a látóideg betegségei alkotják.

Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája a jelen interjúban a látóideg betegségeinek legfontosabb formáit ismerteti, valamint a beszélgetés második részében áttekinti a látóideg betegségeinek vizsgálati módszereit, kezelését.

A látóideg szerepe és gyakori betegségeinek következményei

A látóideg szerepe az, hogy a szem retinájában a fény hatására keletkező információt az agy felé továbbítsa. A továbbítás során a retinából a látóidegben az agy felé menő idegrostok (axonok) átkapcsolódnak más idegsejtekre, melyek további átkapcsolódások révén hozzák létre az ún. látópálya hátulsó szakaszait. A látóideg különálló megbetegedései gyakoriak. Nemritkán súlyos, sokszor nem visszafordítható, esetenként folyamatosan romló (progresszív) látáskárosodást okoznak. Mivel a háttérben jelentően különböző kóros állapotok húzódnak meg, melyek közül egyesek megelőzhetők vagy korai kezeléssel visszafordíthatók, érdemes megismerni a látóideg betegségeinek gyakori típusait.

Gyulladásos látóideg betegségek

Széles körben leginkább a látóideg gyulladásos betegségei ismertek. Ezek egy része a látóideg körülírt (izolált) gyulladása, melyet pl. a környező melléküregekről átterjedő gyulladásos fertőzéses betegség hoz létre. A másik nagy csoport a szkerózis multiplex (sclerosis multiplex, SM) betegség részjelensége. SM esetén az egyik oldali látóideg steril gyulladása általában nagyon korai jel, akár az SM legelső tünet is lehet.

Toxikus látóideg betegségek

A mérgezés (toxikus állapot) okozta látóideg gyulladások szintén gyakoriak a felnőtt lakosság körében. Egy részüket közismerten mérgező anyagok (pl. metil-alkohol, nehézfémek ) okozzák. Más részük a túlzottan erős dohányzás és alkoholfogyasztás együttesének (ún. dohány- alkohol látóideg gyulladás) a következménye. Egyes gyógyszerek esetenként okozhatnak toxikus idegkárosodást, beleértve a látóideg károsodást is. A toxikus látóideg bántalmak okozta látáskárosodás mértéke nagyban függ attól, hogy milyen toxikus hatás hozta létre a betegséget. A látáskárosodás így érintheti akár a látás egészét, de lehet az éleslátás retinális helyére lokalizált is.

Mechanikai károsodás okozta látóideg károsodások

A látóideg mechanikai sérülése a rá nehezedő nyomás (kompresszió) miatt szintén gyakori oka a látóideg károsodásának. Traumás esetekben a látóideg közvetlenül is sérülhet (pl. éles tárgy vágó hatása miatt), máskor a fej jelentős gyorsulása/lassulása miatt zúzódásos sérülés keletkezik (pl. gépjármű baleset). Fontos arról is szólni, hogy a látóideg egy vagy két oldali mechanikai károsodását a hipofízis környezetében lévő agyi daganatok, illetve a látóideg hüvelyén keletkező jó-vagy rosszindulatú daganatok nyomása is létrehozhatja. Ilyen esetekben az alapbetegségtől függően a károsodás kicsi, lassan változó, vagy súlyos, gyorsabban romló állapot, ami a daganat elhelyezkedésétől függően vagy csak az egyik szemet érinti, vagy mindkét szemen látásromlást okoz.

Vérkeringési zavar okozta látóideg károsodások

A vérkeringés zavarai magas vérnyomásban, embolizációval járó szív-és érrendszeri betegségekben gyakran fordulnak elő. Apró embólusok szakadhatnak le a nyaki főverőérről vagy válhatnak le pitvarremegés (pitvar fibrilláció) miatt a szívből, melyek a szervezet különböző területein a kisebb artériákat elzárhatják. Ezek közé az elzáródások közé tartozik a látóideg ereinek átmeneti vagy végleges elzáródása embólusok által. Ilyenkor a látás hirtelen romlik. Amennyiben az embólus rövid időn belül feloldódik vagy távozik a kisebb méretű erek irányában, a panasz megszűnhet. Más esetekben azonban az idegsejtek pusztulás miatt látótérkiesés vagy az éleslátás végleges megromlása tapasztalható.

Hasonlóképpen a látóideg károsodását okozhatja a retina fő vénáinak elzáródása (trombózisa), és bár ritkábban, de látóideg súlyos károsodásához vezet a szervezetben keringő zsírszemcsék vagy immumkomplexek okozta retinális érelzáródás is. Az embolizációs látásromlás a beteg számára fontos figyelmeztető jel lehet. Az embólus eredetű kisér-elzáródások nagy része ugyanis a tüdőben keletkezik, ami közvetlenül nem okoz panaszt. Amennyiben a gyors látásromlás hátterében artériás embolizáció áll fenn, a szemészeti vizsgálat fényt deríthet arra, hogy a betegnek sürgősen kardiológiai ellátásra, esetleg érsebészeti beavatkozásra van szüksége (még mielőtt hasonló jellegű érelváltozások a szívet vagy az agyat is érintenék). Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt magasvérnyomás betegségben az artériák beszűkülnek, ami néhány évtized alatt még embolizáció nélkül is a látóideg fokozatos károsodását okozza. Éppen ezért a kezeletlen (nem megfelelően kezelt) magasvérnyomás betegség a látóideg károsodásához vezethet.

Zöldhályog (glaukóma)

Zöldhályog esetén a látóidegben futó idegrostok mindenképp károsodnak, hiszen a glaukómát ennek alapján állapítjuk meg- mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája. A zöldhályog általában évek alatt kialakuló, lassú, vissza nem fordítható, folyamatosan romló (progrediáló) betegség, ami jellegzetes mintázatot mutat. Ebben alapvetően különbözik az összes többi, korábban említett látóideg bántalomtól. Elsősorban a látóideg szembe belépő szakaszának (a látóidegfőnek) felső és alsó területe károsodik, majd idővel a többi terület fokozatos pusztulása is létrejön. Glaukóma esetén a látótérkárosodás a látóideg bántalom kialakulásának a következménye.

E sokféle látóideg betegség korai észlelése és egymástól, valamint a többi szemészeti betegségtől való sikeres elkülönítése nem egyszerű feladat. Hasonlóképpen, a kezelési lehetőségek is eltérnek betegségcsoportonként. A diagnosztikáról, valamint a terápia általános irányairól a 2. részben lesz szó.