A Magyar Orvosi Kamara (MOK) fontos vigyelmeztetéseket fogalmazott meg azért, hogy a COVID negyedik hullámnak ne legyen rengeteg halottja...
A MOK szerint van valami súlyosan disszonáns abban, hogy az egészségügyben „valaki otthonától távolra vezényelve, megkérdőjelezhető körülmények között elhelyezve napi 12-24 órákat megfeszítve dolgozik a betegek ellátásán, miközben mások korlátozásoktól mentesen járnak tömegesen szórakozni, kikapcsolódni – potenciálisan fertőzni és megfertőződni”.
A MOK szerdai, kétségbeesett hangvételű közleményében azt írta, nem a taps, a beküldött pizza hiányzik nekik. Lehet újra és újra áldozatot kérni az egészségügytől, annak dolgozóitól. Lehet harmadszor, negyedszer is, mert nekik tényleg ez a dolguk, de nem érzik úgy, hogy megbecsülik a munkájukat - számol be a Forbes.
A kamara azért fogalmazta meg figyelmeztetéseit, mert a hivatalos adatok szerint meredeken emelkednek a covid-számok Magyarországon, egyre inkább tombol a járvány. A mai adatokra hivatkozva azt írták:
napi 178 halott, az heti ezer – egy falunyi – akkor, ha a számuk nem emelkedik tovább. De fog.
Már most nagy terhelés alatt van a mentőszolgálat és a felvevő kórházak. Gőzerővel dolgozva is belefulladnak a betegekbe a sürgősségi osztályok (SBO-k), újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a covid-ellátáshoz, ide szemészeket, urológusokat, sebészeket és ezen osztályok nővéreit átvezényelve, írták. Az intenzív osztályok (ITO-k) – noha itt is újra újabb és újabb részelegeket nyitnak – telítődnek. És ez nem meglepetés: látható volt a környező országokban az esetszámok drámai növekedése, de itthon a jól induló, ám lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés.
Az ITO-k pedig egy ponton túl racionálisan nem bővíthetőek tovább. Hiába van elég gép, ha a személyzet egyre fogyott az előző járvány óta. Megbetegedtek és meghaltak és kiégtek és leléptek. Megfelelő számú szakszemélyzet nélkül pedig nincs valódi intenzív terápia.
A kamara szerint „a most kijött miniszteri rendelet 20 intenzív ágyra 1 szakorvost (őszintén reméljük, aneszt-ito szakorvost), egy orvost (bármilyet?!) és 5 nővért ír elő minimumfeltételként. Az utasítás a nővérektől elvárt tudást sem részletezi, emellett szemérmesen hallgat a szükséges gyógytornászokról, fizioterapeutákról, a sokszor túlsúlyos betegek mozgatásához, forgatásához szükséges további személyzetről. 4 betegre egy nővér – négyágyas szoba esetén 1 nővér/szoba. Kisebb szobák esetén nem jut nővér mindenhova.”
Mindez a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítását jelenti, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanást. A szakma véleménye szerint pedig a magas halálozás nem a gépek, nem az orvosok, hanem a nővérek, szakdolgozók hiányával magyarázható.
A kamara úgy látja, az egész küzdelemből szinte semmi nem hallatszik ki az egészségügy falain kívülre. Ennek megfelelően az emberek nem is nagyon vesznek tudomást a járványról, a napokban még maszk nélkül jártak meccsekre, koncertekre, pártgyűlésekre, töretlenül és minden korlátozás nélkül látogathatóak az éttermek és szórakozóhelyek.
Mindennek a súlyát nem ők, hanem az egészségügyben dolgozók érzik az egyre nagyobb fizikai – lelki terhelés miatt.
Enélkül a járvány végére az eddig is sok sebből vérző közellátás tönkremegy. Addig is mindenkit el fogunk látni ahogy erőnkből és tudásunkból telik – de egy bizonyos szint felett már csak háborús körülményekre emlékeztető, erősen kompromisszumos módon.
Ha a magyar társadalom nem akar karácsonyra rengeteg halottat, ha ki akarja mutatni megbecsülését az érte küzdő hősök iránt, akkor
Ehhez
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.