Ront a pajzsmirigybetegség állapotán a koronavírus?

„Nagyobb kockázatom van a koronavírus szempontjából, ha pajzsmirigybeteg vagyok?” Ilyen típusú kérdések számos páciensben megfogalmazódnak a COVID-19 kapcsán.Dr. Skurdenka Beatrix, az EndokrinKözpont belgyógyásza, endokrinológus főorvos az eddigi kutatások eredményeit summázta.

Érinti-e a pajzsmirigy működését a koronavírus?

2020 szeptemberéig több, mint 56 ezer tudományos cikk jelent meg a COVID-19-cel kapcsolatban, de csak kevés foglalkozott apajzsmirigyés a vírus kapcsolatával. A bizonyítékok tehát limitáltak, de érdemes áttekinteni az eddigi eredményeket.Az ismert, hogy a SARS-CoV-2 az angiotenzin konvertáló, úgynevezett ACE2 receptor-sejtekhez kötődve jut el a célsejtekhez. Ezek a receptor-sejtek pedig relatívan nagyobb számban találhatók meg a pajzsmirigyben, mint a tüdőben.

Ugyanakkor a Medscape Medical News tanulmánya szerint a diagnosztizált pajzsmirigy betegeknek nem szabad pánikba esnie. Ugyanis a pajzsmirigybetegség megléte nem növeli a koronavírus fertőzés rizikóját, ahogyan az már számos találgatásban szerepelt. Ezt az információt nagyon fontos megosztani a „pajzsmirigyesekkel”, akik viszonylag nagy számban vannak jelen a populációban.

Mindazonáltal bár arról nincs bizonyíték, hogy a nem kezelt vagy nem megfelelően kezelt pajzsmirigybetegség növeli a megfertőződés rizikóját, az bizonyosnak tűnik, hogy a nem kezelt pajzsmirigy diszfunkció, különösen a túlműködés, nagyobb kockázatot jelent a fertőzés esetén komplikációként kialakuló tireotoxikus krízisre és a pajzsmirigybetegség fellángolására. Vagyis a már diagnosztizált betegeknek mindenképpen folytatniuk kell a gyógyszerszedést, hiszen ez is védőfaktornak számít, azoknak pedig, akik csak gyanakodnak a betegség meglétére, érdemes egy endokinológiai kivizsgáláson részt venni.

Jó tanácsok pajzsmirigybetegeknek koronavírus járvány idején

A pajzsmirigy betegeknek tudnia kell arról, hogy megnőhet a komoly neutropénia kockázata is, ami a vérben keringő neutrophilek kórosan alacsony számát jelenti. A neutropénia igen gyakran baktérium- vagy vírusfertőzés (így a koronavírus) következtében alakul ki, és nincs specifikus tünete. Ráutaló tényezők lehetnek a folyamatos gyulladások a szervezetben, bőrfertőzések, valamint a lázas kísérő tünetek. Ha pedig torokfájás, köhögés, influenzaszerű tünetek mutatkoznak, azok tulajdonképpen megegyeznek a koronavírus tüneteivel. A „csapda” abban rejlik, hogy a neutropéniának nem csak a kiváltó oka lehet egy fertőzés, de egyben fogékonyabbá is tehet a fertőzésekre.

Másrészről, ha felmerül a neutropénia gyanúja, leggyakrabban abba kell hagyni a gyógyszerszedést, hogy a teljes vérképet és a neutrophil számot is pontosan meg lehessen ítélni. Ezzel párhuzamosan érdemes a koronavírus tesztet is elvégezni. Ha a tünetek elmúlnak, újra el lehet kezdeni a pajzsmirigy gyógyszereket alacsonyabb dózisban adagolni, illetve, ha a panaszok visszatérnek, meg lehet próbálkozni más gyógyszereléssel, vagy a pajzsmirigy túlműködést alternatív kezelésével.

- Mindent összevetve a páciensek számára a legfontosabb tanács, hogy ugyanolyan formában folytassák a terápiát, ahogyan azt az orvos elrendelte. Ezen kívül azt szoktam tanácsolni, hogy azért legyenek óvatosabbak, mert az autoimmun pajzsmirigy betegségben szenvedőknek eleve jobban igénybe van véve az immunrendszerük, ami miatt jobb a fokozottvédekezés. A Hashimoto thyreoiditis (autoimmun pajzsmirigy betegség), a Basedow kór (túlműködés) megterheli az immunrendszert, védtelenebb lehet a fertőzésekkel szemben – ismerteti dr. Skurdenka Beatrix, az EndokrinKözpont belgyógyásza, endokrinológus főorvos. - Ha pedig korábban nem jelentkező tüneteket tapasztalnak magukon – legyen az fertőzésre vagy az alapbetegség romlására utaló panasz – mindenképpen értesítsék a háziorvosukat, illetve endokrinológusukat. Adott esetben endokrinológiai vizsgálatokra is szükség lehet a helyzet tisztázására.