A közvélekedés szerint reumatológiai problémája csak az idősebb korosztálynak lehet, valójában egyes ízületi gyulladások már gyermekkorban is megjelenhetnek. Fontos a betegség korai felismerése, ugyanis a tünetek tartós fennállása az ízületek súlyos károsodásához vezethet.

A rheumatoid arthritis az egyik leggyakoribb gyulladásos reumatológiai betegség, amely rendszerint éveken, évtizedeken, akár egy egész életen át fennállhat. Kialakulásához genetikailag meghatározott fogékonyság, külső környezeti hatások és bizonyos fertőzések is hozzájárulhatnak. Egyértelműen igazolt a dohányzás kártékony hatása is, és gyakran nagy lelki trauma, illetve fokozott stressz előzi meg az ízületi gyulladás kialakulását, mely annak következtében alakul ki, hogy az immunrendszer tévesen idegennek véli a saját szervezet alkotóelemeit.

„A rheumatoid arthritis többnyire a csuklók, kezek és a lábak kisízületeinek szimmetrikus fájdalmával, duzzanatával jelentkezik, de gyakorlatilag bármely ízület érintett lehet. Legkorábbi tünet rendszerint az ébredés utáni kézmerevség. A beteg azt panaszolja, hogy reggelente alig tudja használni a kezeit, például megnyitni a csapot, megfogni a kávéscsészét. Ez a betegség, szemben a klasszikus autoimmun kórképekkel, ritkán érint az ízületeken kívül más szervrendszert, de előfordul, hogy az ízületi gyulladás olyan mértékű, hogy általános tünetek is észlelhetőek, a beteg elesett, fáradékony, akár hőemelkedése, láza is lehet, a járás is nehezére esik” – mondta Dr. Mihola Dóra, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológusa.

A szakorvos szerint tévedés azt gondolni, hogy a sokízületi gyulladás csak az idősek körében jellemző, megjelenhet akár gyermeknél is, de tipikusan a 20-40 közötti korosztály egészségügyi problémája. Hazánkban kb. 100 ezer embert érint ez az betegség. Bár egyre többet tudunk a rheumatoid arthritisről, még ma is az a leggyakoribb vélekedés, hogy teljesen nem lehet gyógyítani, de egy megfelelő terápiával nagy mértékben csökkenthetőek a panaszok, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a beteg hamar eljusson reumatológushoz.

„Az a cél, hogy az ízületi gyulladást minimálisra csökkentsük, jó mozgásfunkciókat és életminőséget érjünk el a betegnél. A kezdeti, heves tünetek gyors csillapítására erőteljes gyulladáscsökkentőket, szteroidokat alkalmazunk, ezeket azonban hosszabb távon igyekszünk elkerülni közismert mellékhatásaik miatt. Ezért úgynevezett “bázisterápiás” szereket vezetünk be, amelyek ugyan lassan hatnak, de tartósan alacsony szinten tartják a betegség aktivitását, emellett a panaszok csökkenését és az ízületi károsodás mérséklődését teszik lehetővé. Ha a tünetek ezekre a szerekre sem reagálnak, biológiai terápiát javaslunk, amelyek erre szakosodott centrumokban érhetőek el. Előfordul a páciensek egy kisebb hányadánál, hogy a betegség egy idő után elcsitul, akár gyógyszer nélkül is tünetmentes, de az esetek nagy részében a rheumatoid arthritis hullámzó lefolyású, nem szokatlan, hogy ismét aktivizálódik. Általában a rheumatoid arthritises beteg kezelése, gondozása hosszú folyamat, akár többször módosítani kell a gyógyszeres terápiát és nagy figyelmet kell fordítani a gyógytornára is” – tette hozzá Dr. Mihola Dóra.

Ízületi gyulladás gyermekkorban is jelentkezhet