Mi az a mikroelem és miért kell?

Az ásványi anyagok közül azokat az elemeket, amelyek a szervezetünkben, a test tömegének 0,005%-nál kisebb mennyiségben vannak jelen, mikroelemeknek nevezzük.

A mikroelemek közé valamivel többásványi anyagtartozik. Bár mennyiségük a szervezeten belül csekély, de az általuk ellátott feladat ugyanúgy nem nélkülözhető.

Cink

Ezt az ásványi anyagot a szervezeten belül a szemben, hajban, férfiak esetén a nemiszervekben, májban, vesében, izmokban találhatjuk meg elsődlegesen. Nagy számú enzim alkotórésze, így pl. a hasnyálmirigyben termelődő, a normális vércukorszint fenntartásában fontos szerepet játszó inzulinnak is nélkülözhetetlen eleme.

A táplálkozás során húsfélékkel, májjal, tojással, hüvelyesekkel kerül elsősorban a szervezetünkbe, de ha ezzel párhuzamosan túlzott mennyiségű rostot fogyasztunk, az csökkenti a felszívódását. Ha nincs jelen megfelelő mennyiségben a szervezetben, az gyermekkorban törpenövést okozhat, férfiaknál pedig a herék sorvadásához vezethet.

Ezen kívül cinkhiányos állapotokban lassul a sebgyógyulás, gyakoribb a bőrgyulladás, valamint hasmenés és étvágycsökkenés jelentkezhet. Jellemző tünet a körmökön kialakuló fehér foltosodás is. Egyes irodalmak szerint csökkenti a rákos sejtek szaporodását - amennyiben ez tudományosan is bizonyítást nyer, a tumorterápiában is nagy szerepe lehet majd.

Fluor

Elsősorban a fogakban és csontokban van jelen. Ha nem megfelelő mennyiségben kerül a szervezetbe, az fogszuvasodást okozhat. Táplálékaink közül a tengeri halak, kukorica, petrezselyem tartalmazzák nagyobb mennyiségben. E mellett az ivóvíz is fluor tartalmú.

A terhesség és szoptatás alatt fokozott a szervezet fluor igénye - szintén fontos, hogy kisgyermekkorban a maradandó fogak növekedésekor megfelelő mennyiségben kerüljön fluor a gyermek szervezetébe. Azonban a túlzott beviteltől is óvakodni kell, mert a vesék működésének károsodását, kóros izom és idegműködést okozhat, ha a kelleténél magasabb koncentrációban van jelen.

Jód

Szervezetünk legfőbb "jódraktára” a pajzsmirigy, ugyanis a pajzsmirigyáltal termelt hormonok jód tartalmúak. Így ez a nyomelem a hormon révén részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését és még számos egyéb folyamatot. Sok jód kerül a szervezetünkbe a halakkal, a kagylóval, a mesterségesen jódozott sóval, azonban arra figyelni kell, hogy bizonyos élelmiszerek, pl. a retek és a kelbimbó gátolják a jód felszívódását.

Ha nincs jelen megfelelő mennyiségben a szervezetben, akkor lelassul az anyagcsere és nem működik megfelelően a pajzsmirigy. Ha kisgyermekkorban lép fel jódhiány, az a kreténizmus nevű, szellemi visszamaradottsággal járó állapot kialakulásához vezethet.

A terhesség alatti jódhiány koraszülést, magzati elhalást okozhat. Hiányában kialakul a golyvaként emlegetett, a pajzsmirigy megnagyobbodásával járó betegség is. Túladagolása ugyanakkor a pajzsmirigy túlműködését eredményezi

Kobalt

A kobalt a B12 vitamin szintéziséhez elengedhetetlen. A vassal közösen szerepet játszik a vörösvérsejt-képzésben is.

Króm

Mennyisége a szervezetben az életkor előrehaladtával csökken. Segíti az inzulin hatását, így részt vesz a szénhidrát anyagcserében. Feltételezések szerint hiányában nagyobb valószínűséggel alakul ki koszorúér betegség valamint cukorbetegség is. Teljes kiőrlésű gabonamagvakból, hüvelyesekből jutunk hozzá a táplálkozás során, de húsban, májban és sajtban is található.

Mangán

Molibdén

Molibdént húsokból és hüvelyesekből nyerhet a szervezetünk. Hiánya normál táplálkozás mellett gyakorlatilag nem fordul elő. Mesterségesen táplált betegeknél figyelték meg, hogy ha a kelleténél alacsonyabb koncentrációban van jelen a szervezetben, akkor ingerlékenységet, súlyosabb esetekben idegrendszeri tüneteket, látászavart okoz.

Vas

A vas a hemoglobin alkotórészeként nélkülözhetetlen a szervezeten belüli oxigéntranszportban. A szervezetben lévő vas 70%-a a hemoglobinban található, a maradékot a máj, a lép és a csontvelő raktározza. Terhesség alatt illetve szülést követően nagyobb a vasszükséglet.

Bár számos táplálékunkból, így pl. a húsfélékből, halból, májból könnyen juthatunk vas utánpótláshoz, de felszívódását és hasznosulását bizonyos körülmények akadályozzák, így pl. a kávé és tea fogyasztása rontja a táplálékkal bekerült vas hasznosulását.

Ugyanakkor aC-vitaminsegíti a felszívódását és némi kis rézre is szükség van ahhoz, hogy a vas kifejthesse a szervezeten belüli áldásos hatását. Súlyos hiánya esetén - ami elsősorban túlzott diéta, húsmentes táplálkozás vagy nagyobb vérveszteség következtében állhat elő - kialakul a vashiányos vérszegénység. A beteg sápadt, gyenge, fáradékony, kedvetlen. Ilyenkor már pusztán a tudatos táplálkozással nem tudjuk pótolni a hiányt, hanem tablettás vaspótlásra van szükség.

Réz

Az emberi szervezeten belül a szemben, májban, izomban, agyban fordul elő elsődlegesen. A vérképzéshez és az idegrendszer zavartalan működéséhez szükség van rá. Hiányában a vas sem tudja elvégezni szervezeten belüli feladatát. Táplálkozásunk során májból és a hüvelyesekből juthatunk hozzá.

Szelén

A szeléna szervezetben antioxidánsként működik, segít megakadályozni a daganatos betegségek kialakulását, növeli a szervezet ellenállóképességét. A kutatások során azt tapasztalták, hogy különösen jó hatása van a prosztata, tüdő, vastagbél és végbélrákok megelőzésében.

Ha szintje a szervezetben túlságosan alacsony, az a szívbetegség kockázatát fokozza, valamint izomdegenerációt okozhat. Táplálékaink közül jó szelénforrásnak mondható a tengeri hal, a máj, vese, hús és a teljes kiőrlésű gabonamagvak. Ha tabletta formájában táplálék kiegészítőként alkalmazzuk, akkor érdemes A-, C- és E-vitaminnal kiegészíteni,mert ezek fokozzák a szelén kedvező hatását.

Bármilyen táplálékot is vegyünk magunkhoz, az bizonyosan tartalmazza az ásványi anyagok valamelyikét.