Hiába szövi át az online tér az egész életünket, vannak területek, ahol jólesik “régimódinak” lenni. Egy papír alapú ünnepi üdvözlet nem nagy dolog, de igazán szívet melengető gesztus.
Azt hittem, hogy a családunkban csak én vagyok néharégimódi, mindenki mást egyszer és mindenkorra magába szippantott az online tér. De kiderült, hogy nem. Én meg alaposan meglepődtem. Talán mégsem vagyok elég régimódi, hogy higgyek az apró csodákban?
Nyáron történt. A gyerekek épp a szállodai szobánkban élvezték a jól megérdemelt pihenésüket, egyszer csak megakadt a szemük a nappaliba bekészített képeslapokon.
– Az meg mi? – kérdezte Négyes.
– Képeslap – válaszoltam.
– És mit kell vele csinálni? – folytatta a kérdeződködést.
– Megírni, megcímezni és feladni.
– ???
– Üdvözletet küldhetünk azoknak, akik nem lehetnek itt velünk, megmutathatjuk a képek segítségével milyen szuper hely, elmesélhetjük az élményeinket – magyaráztam.
– Mi is küldhetünk ilyet? – kapcsolódott a beszélgetésbe Nagylány.
– Ti akartok képeslapot küldeni? – csodálkoztam rá.
– Naná! Mekkora menőség már – kiáltották egyszerre.
És küldtünk. Most ott tartunk, hogy várják, lesik az alkalmat, mikor és kinek küldhetnének képeslapot. Sajnos eddig nem sok lehetőségük volt. De az év végi ünnepek közeledtével végre kiélhetik a képeslapküldő szenvedélyüket. Én pedig teljes mellszélességgel támogatom őket, sőt, abban is segédkezet nyújtok, hogy igazán egyedi lappal örvendeztethessék meg a címzetteket.
Ehhez pedig nem kell más, mint egy kis papír, néhány gomb, egy-két zsenília pom-pom, pár darab mozgó szem és máris postázásra készen állnak a személyre szabott, kézműves képeslapok. Szívből, szeretettel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.