Klimax 2. rész

A menopauzális tünetek megélését befolyásolhatják bizonyos társadalmi-szociális tényezők.

Így az indiaiak, az arab és afrikai népek csak a vérzés megszűntéről számolnak be, vegetatív tüneteket nem tapasztalnak, és megváltozott helyzetüket nem krízisként élik meg, hanem a társadalmi megbecsülés új állomásának tekintik. A nyugati típusú társadalmakban a nők egy része úgy érzi, hogy ahol a fiatalság az érték, ott a változókor fenyegetést jelent.

Ez megfosztja a nőt szépségétől, nemiségétől, számos korábbi feladatától, ezért ezt az időszakot az öregség kezdetének, a nemiség elvesztésének szimbólumaként éli meg az ennek megfelelő heves vegetatív és psychés tünetekkel, és amennyiben menopauzát eleve nem tekintik élettani állapotnak, s nem látnak kiutat az új helyzetből, identitás zavar, krízisállapot, beteg-szerepbe menekülés alakul ki.

Összehasonlító vizsgálatokat végeztek különböző kultúrákban annak kiderítésére, hogy miként gondolkodnak, éreznek a változás éveiről Japánban, Mexikóban, Görögországban. Azt találták, hogy a megvizsgált országok közül sehol sem foglalkoznak - még csak megközelítőleg sem - annyit aklimaxkísérő tüneteivel, mint a legfejlettebb országokban.

A menstruáció elmaradása természetesen mindenütt nagyon fontos mérföldkő a nők életében, de ennek inkább a lelki-gondolkodásbeli következményeivel foglalkoznak, a testi változásokat - ha nem is örömmel, de tudomásul veszik.

A klimaxon túli nők jelentős része válás, megözvegyülés vagy egyéb okok miatt egyedül él, Európában és Amerikában azonban tömegesen vannak jelen a párkeresők "piacán". Természetes, hogy egészen másként viszonyul egy nő azöregedésjeleihez akkor, ha még partnert, vagy házastársat keres, mint az, aki ezeket a "programokat" már lefutottnak tekinti a saját életében.

A falusi közösségekben a klimax után a nők családon belüli tekintélye, szerepe, inkább erősödik, mint gyengül, és ez megmarad egészen addig, amíg munkavégzésre képesek. A modern életforma persze itt is bomlasztja a régi családi kereteket, szokásokat, és a fizikailag könnyebbé vált munka hozzájárul a civilizációs betegségek - például a csontritkulás - megjelenéséhez.

Német kutatók által megvizsgált grúz parasztasszonyok közül a legidősebbek, akik még nagyon sok joghurtot, túrót, sajtot, halat, diót és gabonaféléket ettek, és nagyon keményen dolgoztak, nem ismerik a csontritkulást, és a változás évei alig viselték meg őket. Az ötvenes éveikben járó lányaik ezzel szemben - bár sokkal kevesebb nehéz fizikai munkát végeztek -, valószínűleg a megváltozott táplálkozás következtében rosszabb fizikai állapotban vannak, és sokan súlyos mozgásszervi betegségekben szenvednek.

47-55 éves kor körül anőknél megszűnik amenstruációs ciklus ezzel együtt agyermekszülési képesség is. Ez azidőszak sokféle testi és lelki változással jár együtt. Figyelemre méltó tény, hogy nem minden nőben figyelhetők meg aklimax klasszikus tünetei. Anyugodt, kiegyensúlyozott nők között gyakrabban fordul elő, hogy aklimax alig okoz tüneteket. Gyakran egybeesik agyerekek kirepülésével, afészekelhagyással, aminek következménye lehet, hogy apárnak újra kell definiálni kapcsolatát.

De arra is lehetőség, hogy azember meglévő energiáit már ne csak agyerekeire, hanem önmagára, kapcsolataira, hobbijaira fordítsa. Klimax idején is sérülhet anői identitás, ha fiatalabb korban túlságosan hangsúlyozott volt akülső szépség, afizikai vonzerő.