Diftéria, gyermekbénulás, kanyaró és rózsahimlő – csak néhány szörnyű betegség, amelyektől felmenőink rettegtek, mára azonban feledésbe merültek. A megfelelő védőoltások hatékonyságának köszönhetően az esetek száma jelentősen visszaesett, sőt, Európát gyermekbénulásmentes övezetté nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
De elmondható-e ugyanez a humán papillómavírus (HPV) fertőzésről, ami tízből nyolc nőt érint, és számos daganatos megbetegedésért felelős?Vagy a bárányhimlőről és a rotavírusról? A rotavírus okozta - naponta akár húsz alkalommal is jelentkező - hányás és hasmenés kisgyermekek ezreit érinti, míg a HPV okozta méhnyakrák - amely csaknem teljes mértékben megelőzhető a vírus elleni védőoltással és rendszeres szűréssel - 28000 halálos áldozatot követel évente Európában.Az elszomorító statisztikák hátterében továbbra is főként a tudatlanság és a figyelmetlenség áll.
Az érvényben lévő védőoltási programoknak jelentős szerepe van a vírusok okozta megbetegedések és halálozások visszaszorításában: világszerte évente 2-3 millió ember életét köszönhetjük a vakcináknak.Ugyanakkor az oltásellenes mozgalmak népszerűsége továbbra is folyamatosan nő, és komoly szerepük van például abban, hogy a rotavírus miatt még mindig évente csaknem félmillió kisgyermek veszíti életet.Pedig a fájdalommentesen, szájon át beadható védőoltás több mint 94%-os védelmet nyújta vírussal összefüggésbe hozható súlyos hasmenés és hányás ellen.
„Az egyik leggyakoribb tévhit az, hogy a védőoltások élő, fertőzőképes vírust tartalmaznak, és közvetlenül a védeni kívánt szerven fejtik ki a hatásukat. Pedig a legtöbb vakcina csak egy, a vírushoz megszólalásig hasonlító anyagot tartalmaz, amely képes megtanítani az immunrendszert arra, hogy felismerje a kórokozót, majd a fokozott immunanyag-termelésnek köszönhetően megelőzze a betegséget. Az influenza elleni védőoltás nem közvetlenül a torkon fejti ki a hatását, így nem tud gyulladást okozni, de a méhnyakrák kialakulását megelőző HPV elleni vakcina sem a méhre van hatással, így nem tud meddőséget okozni” – hívta fel a figyelmet Dr. Szőnyi György, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke az immunizációs világhét alkalmából.
„A gyermekkori betegségek terén szintén nagyon hiányosak az ismeretek: sok szülő például a mai napig nem tudja, hogy a bárányhimlő tüdőgyulladáshoz vagy agyvelőgyulladáshoz is vezethet, és, hogy a második vagy harmadik családtag fertőzése súlyosabb lefolyású lehet az elsőnél. A tévhitek és a félelem miatt sokan nem élnek a védőoltás lehetőségével, pedig létezik olyan vakcina, amely akkor is véd, ha a kisgyermek már találkozott a bárányhimlő-fertőzéssel (például egy bölcsődei vagy óvodai közösségben), de 3 napon belül megkapja az oltást” – fejtette ki Dr. Király Balázs, gyermekorvos. -„Fontos kiemelni, hogy az általános oltásellenesség, vagy a kötelező oltások beadásának megtagadása olyan járványok kiújulását is kockáztatja, amelyek már feledésbe merültek” – tette hozzá a szakértő.
„A méhnyakrák megelőzésében hatalmas előrelépést jelent, hogy a magyar kormány ingyenesen biztosítja a kétkomponensű HPV elleni védőoltást a serdülőkorú lányok számára. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy nem csak nekik, hanem az idősebb korosztálynak és a férfiaknak is érdemes beoltatni magukat, mert a vírus nemcsak a fiatal lányokra nézve jelent veszélyt” – foglalta össze Dr. Csutora Péter az MSD Pharma Hungary orvosigazgatója. -„Mivel legtöbbször a méhnyakrákot említik a HPV-vel kapcsolatban, a fertőzésre gyakran női betegségként tekintenek, pedig minden második férfi életében legalább egyszer találkozik a fertőzéssel. A HPV okozta nemi szervi szemölcsök körülbelül 32 millió embert érintenek világszerte(férfiakat és nőket egyaránt), de a szájüregi-, a garat- és a végbélnyílás körüli rákok kialakulásáért is számos esetben a vírus felel.”
„Az MSD célkitűzése, hogy a lehető legtöbb területen segítse a betegeket, ebből adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a kutatás-fejlesztésre, a többi között a rákmegelőzés terén is. Jó példa erre a legújabb, kilenckomponensű HPV elleni védőoltás: a négykomponensű vakcinához képest jóval szélesebb körű, közel 100%-os védelmet biztosít a méhnyakrákkal szemben, amely továbbra is vezető haláloknak számít az európai nők körében” – folytatta Dr. Csutora Péter. „Az Amerikai Egyesült Államokban az egészségügyi szervek döntése alapján az állami oltóprogramban is a kilenckomponensű védőoltás váltja fel a korábban használt négykomponensűt.” – tette hozzá.
A védőoltás a jelenleg elérhető legköltséghatékonyabb közegészségügyi beavatkozás, amely nem csak az egyén számára térül meg, de az egészségügyi ellátórendszer, a gazdaság és a társadalom számára is kifizetődő befektetés.
„Az emberi élet felbecsülhetetlen értéke mellett egy társadalom, amelynek a tagjai az élet minden szakaszában egészségesek, kulcsszerepet játszik a gazdasági fellendülésben. Nagy-Britanniában a rotavírus elleni vakcinációs program bevezetését követően már az első 4 évben megtérült a kezdeti költségek jelentős része (58-96%-a),de említhetném Olaszországot is, ahol a 18 éve tartó Hepatitis-B immunizációs program 99%-al csökkentette a vírus előfordulási arányát, és az egészségesebb társadalomnak köszönhetően 580 millió euró megtakarítást termelt” – összegezte az anyagi előnyöket Thomas Straumits, az MSD Pharma Hungary ügyvezető igazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.