Világító növények lápák helyett

A világító növények ötlete időről időre felvetődik, sok helyen komoly kutatások zajlanak. A tengerentúlon a génmanipuláció miatt vesztette el támogatottságát az egyik ilyen program.Egy amerikai kutatócsoport közel félmillió dollárt gyűjtött össze, hogy a világító növényekkel kísérletezzen.

A világító növények először nem arattak osztatlan sikert

Terveiket azzal is népszerűsítették, hogy ezekkel a növényekkel akár a közvilágítás is helyettesíthető.

A terv nem aratott osztatlan sikert. Az amerikai kutatók azzal is megpróbálták népszerűsíteni elképzeléseiket, hogy egy nagyobb fa akár egy kilencven négyzetméteres területet is képes lenne megvilágítani. A vita alapvetően azon robbant ki Amerikában, hogy egy ilyen beavatkozás minek minősül, és hosszú távon milyen hatással lenne a természetre.

A szentjánosbogár enzimjével kezeltek egy növényt

A kutatás aztán megtorpant, ugyanis a közösségi finanszírozást bonyolító oldal nem támogatta a génsebészettel, génmanipulációval kapcsolatos projekteket. Ennek ellenére az amerikai kutatócsoport folytatta a munkát – kicsit lassabb tempóra kapcsolva, de folyamatosan kommunikálva a világhálón. Egyik decemberi videójukban azt mutatták be, hogyan kezelnek a szentjánosbogár egyik enzimjével egy két hónapos növényt.

Pár hónappal ezelőtt egy virágkereskedő itthon is megjelent a világító növényeivel. Kun Richárd és csapata azonban egy merőben más módszert alkalmazott, ők úgynevezett szimbiótákat hoztak létre, és ennek eredménye az a tulajdonság, hogy a növények sötétben világítanak.

A szabadalom lényege, hogy egy olyan anyagot találtak fel a növények kezeléséhez, amely fluoreszkál a sötétben, magyarázta Kun Richárd. Több összetevője van: növényi olajok, gyógynövények és a fluoreszkáló anyag, amelyek mentesek a génmanipulációtól, és teljesen ártalmatlanok a környezetre és magára a növényre is.

A világító virágoknak már történelme van

Kun Richárd arról is beszélt a Kossuth Rádió Közelről című műsorában, hogy a világító virágoknak már történelme van.

Biológusok 1978-ban kezdtek ezzel foglalkozni ezért, hogy ezek a növények akár természetes fényforrások lehetnének az utcákon.

Az áttörést magyar biológusok érték el a kilencvenes években, létrehozva az első szimbiótát, de finanszírozási problémák miatt nem tudták folytatni a kutatásokat.

A 2000-es években is több kísérlet folyt, amerikai fiatalok például szentjánosbogár génjét ültették dohánypalántába, az Európai Unió azonban betiltotta a génmanipulált növények importját.

Egyelőre csak tudományos kísérletek

Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója szerint ezek a kutatások tudományos kísérleteknek foghatók csak fel, gyakorlati hasznuk egyelőre nincsen.

A világító növények ugyanis nem képesek akkora fényt kibocsátani, hogy meg lehessen velük oldani a közvilágítást úgy, hogy a közbiztonsági előírásoknak is megfeleljenek.

Orlóci László arról is beszélt, hogy gyakran ezek a növények hosszú távon nem életképesek a természetben. Azt sem tudjuk még, hogy a beültetett gén hogyan fejlődik tovább a növényben, és ha a természetben tovább terjed, milyen galibát okozhat.

Hozzátette: esztétikai célból – ha nem élelmiszerről van szó – különböző anyagokkal megengedhető a növények kezelése, bár az sem biztos, hogy ez genetikailag nem változtatja meg a növényt, hiszen nagyon sok kémiai és biológiai anyag okozhat hosszú távon genetikai változást.

Számos növény került veszélybe a klímaváltozás miatt

A génmódosítás a klímaváltozás, a globális felmelegedés miatt is időről időre napirendre kerül, hiszen számos növény került veszélybe.

Az egyik a kávé. Bár sokféle kávé ismert a világon, a legtöbb helyen egyetlen fajtát termesztenek: az arabicát, amely magasabb hőmérsékleten nem képes megmaradni.

Egyes kutatók attól tartanak, ha beigazolódnak a globális felmelegedéssel kapcsolatos előrejelzések, 2080-ra eltűnhet az arabica kávé, a világ egyik legfontosabb árucikke. Mintegy száz fajt vizsgálnak, kutatják az ellenálló kávéfajtákat, s keresik, melyiket lehetne tovább keresztezni.

A kutatók nem csak a kávéval, hanem a kakaóval is kísérleteznek, mert a kakaóbab fát ugyanúgy veszélyezteti a globális felmelegedés.

A veszélyeztetett növények listáján különböző citrusfélék, az olajfa is szerepel, de időről időre lehet olvasni arról is, hogy a bükkerdők vagy a kukorica szintén veszélyben van.

Orlóci László még nem temetné a kávét, bízik benne, hogy a kutatók megtalálják azokat a klónokat, amelyek a jövőben termeszthetők lesznek. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok gazdasági növénynél eljutottunk odáig, hogy a klímaváltozás és genetikai okok miatt is egyre kitettebbé kezdenek válni különböző kártevőknek, kórokozóknak.

A genetikai sokszínűségrekell törekedni

A mezőgazdaság és a kertészet technikája a fajtákra, azaz genetikailag egyöntetű növényekre alapul. Az egygenetikájúság azonban a kitettség veszélyével jár, s ebben paradigmaváltásra van szükség, tette hozzá a szakember.

A genetikai manipulációk még nagyon kétségesek és kialakulatlanok. Orlóci László szerint a megoldást az ökologikus termesztés jelentené, amelynek lényege, hogy használati lehetőségeikben egyforma, genetikailag azonban sokféle növényt próbálnak termeszteni, vegyes ültetvényeket hoznak létre.

Mindenképpen törekedni kell a genetikai sokszínűségre, amely megakadályozza, hogy valami járványszerűen lépjen fel, hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: ugyanakkor vannak olyan területek a Földön, ahol nem tudnak magas szintű technológiával növényeket termeszteni, s az élelmezés miatt akár a GMO-ra is rákényszerülnek.