A magas vérnyomás és koleszterinszint is rizikófaktora a rettegett betegségnek, a stroke-nak. Dr. Szabó Andrea, az Oxygen Medical radiológusa azokra a kockázati tényezőkre hívta fel a figyelmet, amelyek indokolják a rendszeres kivizsgálást.

A legfontosabb rizikófaktorok

A szűkült nyaki erek sajnos semmiféle érzékelhető tünetet nem okoznak, ám hatalmas kockázatot rejtenek a stroke kialakulása szempontjából. Egy osztrák vizsgálatban 435 embert követtek nyomon két éven keresztül, akik mind nyaki érszűkülettel rendelkeztek. Ezt minden esetben nyaki ultrahangos és ún. Doppler ultrahangos vizsgálat igazolta. A kutatás végén összegzett eredményekből kiderült, hogy azoknak az embereknek, akiknek a nyaki artériáiban zsíros plakkok rakódtak le, hatszor nagyobb az esélyük a stroke-ra, mint azoknak, akik másféle, nem ilyen típusú plakkal élnek. A rizikót tovább növelik bizonyos tényezők, mint a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás és a meglévő szív- és érrendszeri betegségek.

Nyaki ultrahang a stroke megelőzésére

A rizikótényezőkkel rendelkezők számára kiemelten fontos a rendszeres nyaki ultrahang ellenőrzés. A nyaki ereken elkezdődik az érelmeszesedés, és egy kiugróan magas vérnyomás esetén a plakkból (felrakódásból) könnyen leválhat egy darab, ami stroke-ot eredményezhet. A stroke kialakulhat azért is, mert az ér nem bírja a magas vérnyomás által okozott terhelést egy kiugrásnál. Ha viszont a nyaki ultrahang vizsgálat előzetesen kimutatja a nyaki erek meszesedését, a beteg megelőzésképpen kaphat megfelelő gyógyszeres kezelést, amely megakadályozza a plakk további növekedését, és azt, hogy a plakk felszínére rárakódott vérlemezkék - melyek frissen rakódnak oda és így könnyen le tudnak sodródni a felszínről -, leszakadjanak, és ez okozzon stroke-ot. A stroke harmadik kiváltó oka lehet, ha a nyakban elzáródik egy ér. Ennek előjeleit szintén ki lehet mutatni nyaki ultrahang vizsgálattal, valamint a szűkület mértékét is mérni lehet így.

stroke

A probléma megoldására szintén rendelkezésre áll gyógyszer, de természetesen nagyobb szűkület esetén szükség lehet egy érsebészeti műtétre, amellyel kitakarítható az ér belseje. Diagnosztikai módszer (de nem szűrővizsgálat) lehet még az érfestés, amely azonban invazív, sugárterheléssel járó vizsgálat. Az is előfordul, hogy érfestést egyben terápiás módszerként is alkalmazzák, mert egy ülésben kitágítják és ún. stent-beültetéssel nyitva tartják a beszűkült eret.

"A kockázati tényezők, különösen magasvérnyomás betegség esetén tehát szükséges egy hasi ultrahang, hogy kiderüljön, nem vese eredetű-e a probléma, és kell egy nyaki ultrahang is, hogy eldőljön, szükséges-e gyógyszeres kezelés. Ha nincs további figyelmeztető jel, elég évente-kétévente beiktatni egy kontrollt, ha azonban komoly elváltozás van jelen, félévente ajánlott a felülvizsgálat" - hangsúlyozza dr. Szabó Andrea.

Hogyan zajlik a nyaki ultrahang vizsgálat?

A nyaki ultrahang vizsgálathoz nem szükséges előkészület, a páciensnek mindössze a nyakát kell szabaddá tennie, amíg hanyatt fekszik a vizsgálóágyon. A nyak bőrét az ultrahanghullámok terjedését elősegítő zselével kenik be, a szakértő pedig ráhelyezi a vizsgálófejet a nyakra és értékeli a paramétereket. Az ultrahang vizsgálatok további nagy előnye, hogy kockázat- és fájdalommentesek, nem járnak sugárterheléssel és korlátlanul ismételhetők.

Így előzhető meg a stroke!