A szemünk az egyik legfontosabb érzékszervünk mind közül, de nem csak ezért érdemes odafigyelni rá! A szem egy érzékeny szervünk, aminek mind gyermek, mind felnőtt, mind idős korban különböző elváltozásai, betegségei lehetnek.
A gyermekkori szembetegségek lehetnek szerzett, később kialakuló vagy születési rendellenességek is. Ilyenek lehetnek például a veleszületett szürke-, vagy zöldhályog, a túllátás, a rövidlátás, a kancsalság, a tompalátás.
A szem rendellenességeiről lényegében akkor beszélünk, ha a szemből nem érkezik megfelelő, éles kép, és az agy nem tudja megfelelően feldolgozni a kapott információt. A kapott kép ilyenkor lehet homályos, kettőzött.
A tompalátás jellemzően a gyermekek betegsége és már egész kicsi korban felfedezhető. Dr. Feminger Andrea szemész szakorvos szerint éppen azért nehéz felfedezni ezt a fajta rendellenességet, mert általában az egyik szem érintett. Vagyis a gyermek úgy hiszi, hogy jól lát, hiszen a megfelelően működő szemből éles kép érkezik.
A rendellenesség akkor vehető észre, ha az egyik majd a másik szemet letakarva próbálunk meg látni. Ilyenkor fény derül a két szem közti különbségre. „Pici gyermekeknél az a legegyszerűbb, ha játék közben letakarom a gyermek egyik szemét, majd a másik szemét.” - magyarázza Feminger doktornő - „Ha nem tiltakozik a takarás ellen jól lát, de ha a jól látó szemet takarom le tiltakozni fog.”
A tompalátás csak 9-14 éves kor előtt gyógyítható. A folyamat a jó szem letakarásával visszafordítható, mert ilyenkor a rossz szemet arra kényszerítjük, hogy megpróbáljon jól működni. „Gyermekkorban az agy még van annyira plasztikus, hogy megtanuljon jól látni.” - magyarázza Feminger doktornő. Felnőtt korban sajnos már nem lehet korrigálni a tompalátást, az elváltozás maradandó, szemüvegre van szükség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.