Önellátó cukorgyár

Nagyteljesítményű biogáz előállító fermentort építenek a kaposvári cukorgyárban.

Nagyteljesítményű biogázt előállító fermentort építenek a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyárában; a beruházás az Európai Unió 540 millió forintos támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, összességében 1,1 milliárd forintból valósul meg.

Hájos László, a Magyar Cukor (MC) Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Biogáz Fejlesztő Kft. ügyvezetője hétfőn Kaposváron, a projekt ünnepélyes nyitórendezvényén elmondta: az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján megépülő 16 ezer köbméteres erjesztő tartályban naponta 75 ezer köbméter biogázt termelnek majd. A meglévő két - egyenként 13 ezer köbméteres - fermentorral együtt a 2012-es kampányban ezzel már energiaigényük kétharmadát ki tudják váltani saját elállítású gázzal, jelentősen csökkentve ezzel az energiafelhasználás költségeit.

Az ország egyetlen cukorgyárában megkezdett fejlesztés folytatásaként induló beruházás eredményeként nemcsak a kampányidőszakban állítanak majd elő biogázt a cukorrépa-feldolgozása során keletkezett melléktermékből, hanem egyéb alapanyagokból - például melaszból és korpából - az év további részében is.

A keletkező gázmennyiség a kampányidőszakban csaknem teljes egészében kiváltja a cukorgyár tulajdonában lévő erőmű alternatív tüzelésű kazánjainak földgázfelhasználását, az azon kívül megtermelt 6,6 millió köbméter biogázt a cukorgyár melaszszárító-állomása és központi fűtési rendszere, valamint a kaposvári városi fürdő használja fel.

A szeptember elején indult kampány során a tervek szerint egymillió tonna cukorrépát dolgoznak fel Kaposváron. A gyártás során évente keletkező több mint 200 ezer tonna, melléktermékként keletkező répaszeletet biogáz előállításához használják fel.

A kaposvári üzem szakemberei az átalakuló állattartási szokások és az egyre drágább energiaárak hatására négy éve kezdtek az egyedülálló vállalkozásba, amelynek célja, hogy a kampányidőszak alatt felgyülemlett répaszeletek újrahasznosításával a cukorgyártást középtávon - 3-6 éven belül - külső energiaforrások bevonása nélkül, a mezőgazdasági és feldolgozási melléktermékekre építve energetikailag önellátóvá tegyék.

Hájos László közlése szerint a költségcsökkentő fejlesztések nem garantálják a cukor árának csökkenését, ugyanis a piaci viszonyok kiszámíthatatlanok. Versenyképességük növelésével valamelyest határt tudnak szabni a cukor árának, de figyelembe kell venni, hogy Magyarországon 27 százalékos a cukor áfája, míg Ausztriában ez csak 10 százalék - tette hozzá magyarázatként.