A D-vitamin segíthet a légúti megbetegedések megelőzésében

Egy kutatás szerint, ha a kisgyerekeknél D-vitamin hiány lép fel, gyakoribbak a fertőzéses légúti megbetegedések.

Az újszülöttek D-vitamin szintje meghatározza a gyermekkori légzőrendszeri megbetegedések valószínűségét és a koragyermekkori asztmás légzés megjelenésének gyakoriságát, de nincs összefüggésben a későbbi asztmás megbetegedés kialakulásával.

A Pediatrics számából kiderül, hogy D-vitamin hiány esetén gyakoribbak a fertőzéses légúti megbetegedések. ?Adataink szerint a D-vitamin szintek és az asztmás jellegű légzés, mely számos légzési megbetegedés tünete lehet, összefügg a légzőrendszeri fertőzésekkel? nyilatkozta Carlos Camargo, aki a Massachusetts General Hospital (MGH)-ban dolgozó vezető kutató.

Az akut légzési fertőzések a leggyakoribb gyerekkori megbetegedésnek számítanak. Például a bronchiolitis, mely a tüdő kis légútjainak vírusfertőzése, a leggyakoribb kórházi felvételi ok a gyermekek között az Egyesüllt Államokban. Az új kutatások szerint a D-vitamin az immunrendszer működéséhez is nélkülözhetetlen.

A szervezetben a napfény hatására termelődik, a napsütéses órák számának csökkenésével (télen illetve az északi területeken) szintje alacsony lehet. A szerző korábbi kutatásai szerint, azoknak a gyermekenek, akiknek édesanyja terhessége során D-vitamint is szedett, kisebb valószínűséggel lesz gyermekkorukban asztmás jellegű légzésük.

Az új kutatás az újszülöttkori D-vitamin szintek és a légzési fertőzések, az asztmás jellegű légzés és az asztma öszzefüggését vizsgálta. A vizsgáltaba 1000, Új-Zélandon lakó gyerek adatait vizsgálták, akik Wellington és Christchurch városaiban laktak. A védőnők több adatot gyűjtöttek, vért vettek az újszülöttek köldökéből.Az édesanyák kérdőíveket töltöttek ki, melyekben kitértek a légzőszervi és egyéb fertőzésekre, az asztmás jellegű légzés előfordulására és az asztmás tünetekre- megszületéskor, három majd 15 hónappal később, majd évente a gyerekek 5 éves koráig. A köldökzsinórvérben megmérték a 25-hidroxivitamin D (25OHD) szintjét, mely a legjobban jellemzi a D-vitamin aktivitását.

A 25OHD szintjét 922 újszülöttnek ismerték. Több mint 20 százalékuknak vitaminszintje alacsonyabb volt 25 nmol/L-nél, az átlag 44 nmol/L volt. Az ideális D-vitamin szint legalább 100 nmol/L. Az ennél alacsonyabb szintek a télen született gyerekek között, az alacsonyabb szociális illetve gazdasági körülmények között élők között illetve azokban a családokban gyakoriak, ahol asztmások illetve dohányosok élnek.

Három hónapos korukra a 25 nmol/L alatti 25OHD szintekkel rendelkező újszülöttek között kétszer gyakoribb volt a légzőrendszeri fertőzések gyakoriság, mint a 75 nmol/L illetve magasabb D-vitamin szintekkel rendelkezők között. Az első öt életév követéses vizsgálatai szerint minnél alacsonyabb a születéskori 25OHD szint, annál nagyobb az asztmás jellegű légzés valószínűsége.

Nincs összefüggés az asztmás megbetegedés diagnózisa és a születéskori D-vitamin szintje között. Korábbi vizsgálatok a magasabb D-vitamin szinteket az allergiás betegségekkel hozták összefüggésbe, ám jelen vizsgálat nem igazolt ilyen összefüggést. A vizsgálatba bevont gyerekek közül nagyon kevesen részesültek D-vitamin pótlásban, hormonszintjüket döntően a napfény befolyásolta.

Camargo, a Harvard Medical School orvos-docense szerint ?a légúti fertőzések a leggyakoribb okai az asztmás rohamoknak, a D-vitamin pótlás segíthet a fertőzések megelőzésében, főleg az őszi és téli időszakban, amikor a D-vitamin szintek amúgy is alacsonyabbak és a fertőzések gyakoribbak. Feltételezésünket jövőre klinikai vizsgálatokkal fogjuk ellenőrizni.?