A felsőoktatás lapítja a hátsónkat

Az egyetemi évek során a hallgatók ülő életmódot folytatnak, ami mozgási aktivitásuk csökkenésével, testtömegük növekedésével jár.

Jeanne Johnston és munkacsoportja megállapította, hogy a végzősök kevésbé aktívak, és nehezebbek is, mint a gólyák. A kutatók kérdőívet töltettek ki a hallgatókkal, és megállapították, hogy azok az idő előrehaladtával egyre passzívabb életmódot folytatnak.

Ahogy a hallgatók egyre idősebbek lesznek, annál kevesebbet sétálnak, és inkább a buszt részesítik előnyben, hogy az egyetemi kampusz egyik helyéről a másikra jussanak. A gólyák még heti 684 percet töltenek sétával, míg a végzősök már csak 436 percet. Ezzel párhuzamosan csökken a mérsékelt megerőltetéssel járó mozgási aktivitás, és nő az üléssel töltött órák száma, és a testtömeg index (BMI) is.Ahogy a tanulmányok haladnak előre, úgy alakul ki ez az egészségtelen életmódváltás, míg az alsóévesek még fordítanak energiát arra, hogy megőrizzék egészségi állapotukat, addig a felsőbbéveseknél ez a szakmai elfoglaltságok miatt háttérbe szorul. Johnston egyetemi plenáris előadásában az egyetem felelősségét boncolgatta, ugyanis az intézménynek volnának eszközei arra, hogy rávegye a hallgatókat arra, hogy előnyben részesítsék az egészséges életmódot.