A H1N1 csillapíthatatlan utórezgései

Az "Arany háromszög", vagyis a gyógyszeripar, a tudósok és a nemzetközi egészségügyi szervezetek kapcsolatainak átvilágítása milliók életére lehet hatással.

Európa háború utáni történetének egyik legjelentősebb kommunikációs manipulációjára derülhet fény, ha bizonyítékokkal sikerül alátámasztani nemzetközi szervezetek és a gyógyszeripar befolyásoló kapcsolatát - írta a Napidoktor fél évvel ezelőtt, több külföldi orvosi információs forrás alapján.

A H1N1 oltás kapcsán született, és a kormányok és az emberek személyes magatartását befolyásoló információk olyan döntési helyzeteket hoztak létre, amelyek a politikusokat óriási kiadásokra és az embereket pedig nem kellően meggyőző oltási kényszerbe sodorták. Az egyik legnagyobb hatású indítványt Dr. Wolfgang Wodarg, a PACE (az Európa Tanács Parlamenti Taggyűlése) Egészségügyi Bizottságának az elnöke terjesztette elő. Az ismert orvos és járványügyi szakember a WHO sertésinfluenza járvány elleni kampányát egyenesen ?az évszázad egyik legnagyobb botrányának" nevezte. Hivatalos nyilatkozatában Wodarg kritizálta a gyógyszeripar befolyását a tudósokra és a nemzetközi hivatalnokokra, megállapítván, hogy emiatt ?szükségtelenül több millió egészséges embert tettek ki az elégtelenül tesztelt oltások kockázatának".A WHO több ízben kényszerült magyarázkodásra, nemzetközi fórumokon próbálta megvédeni a ?tiszta kezeket? igazoló magatartását ? nem teljesen meggyőzően. A közelmúltban ismét felerősödtek a WHO felelősségét firtató hangok. Ezúttal a tekintélyes angol The British Medical Journal (BMJ) bírálta az Egészségügyi Világszervezetet az influenza-világjárvány kezelése miatt, elsősorban azzal, hogy a témát máig beárnyékolja a titkosítás és az összeférhetetlenség. A BMJ múlt héten megjelent írása rámutatott: a vírusellenes szerek alkalmazására kidolgozott WHO-előírásokat olyan szakemberek dolgozták ki, akik konzulensként anyagi juttatásban részesültek e készítmények két vezető gyártója, a Roche, valamint a GlaxoSmithKline (GSK) részéről. A WHO megtagadta, hogy nyilvánosságra hozza annak a testületnek a névsorát, amelynek abban kellett segítenie a világszervezetet, hogy kell-e egyáltalán pandémiának minősíteni a világjárványt, s ha igen, akkor mikor.

Mindezek az információk egyre jobban megerősítik a kételkedőket, és elgondolkodtatják az egészségügyi kommunikációval foglalkozókat, következtetéseikben pedig túlmennek a közvetlen erkölcsi felelősség megállapításának fontosságán. Felveti az emberek százmillióinak életére minden korábbinál nagyobb hatással bíró nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek és intézmények számadási kötelezettségének és hitelességének a kérdését is. Aligha térhet ki az erősödő kommunikációs nyomás alól a világszervezet, hogy mielőbb helyreállítsa hitelességét, és a megőrizze megcsorbult bizalmát a nyilvánosság előtt, mielőtt a következő világjárvány ránk tör.

Információ: The British Medical Journal