A modern élet tempója őrült: egyszerre próbálunk dolgozni, tanulni, sportolni, családi életet élni. A fitneszvilág eddig a magas intenzitású, verejtékezős edzéseket ünnepelte, de egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a hosszú távú egészség és boldogság titka talán nem a kimerítő sport, hanem a „nulladik zóna” – az az állapot, amely éppen csak a teljes inaktivitás felett van. Ez a szintű mozgás könnyen beépíthető a mindennapokba, és meglepően sokat tehet az élettartamod kitolásáért, az anyagcserédért, sőt a hangulatodért is.
A „nulladik zóna” kifejezés egy olyan aktivitási szintet jelöl, ahol a pulzusod a maximális érték 50 százaléka alatt marad. Ide tartozik a lassú séta, a könnyű pakolás, vagy akár az íróasztalnál állva végzett munka. Mindez nem számít igazi edzésnek, mégis bizonyítottan javítja a vérkeringést, támogatja az anyagcserét, csökkenti a vércukorszintet és mérsékli a stresszt.
A lényege egyszerű: minél több időt töltesz ebben a „félig aktív” állapotban, annál jobban profitál belőle a szervezeted anélkül, hogy sportfelszerelést kellene venned vagy időpontot foglalnod az edzőterembe.
Étkezés után a szervezet glükózt juttat a véráramba, a felesleget pedig elraktározza. Már egy rövid, könnyű séta is képes ezt a vércukorszint-emelkedést mérsékelni, csökkentve a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Alacsony intenzitásnál a tested több zsírt használ üzemanyagként, mint glükózt – ez hosszabb távon segíti a testsúlyszabályozást. Ráadásul a lassú mozgás javítja a hangulatot, oldja a szorongást, és támogatja a regenerációt a nehéz edzések után.
Akárhol, ahol csak szeretnéd. A nulladik zóna lényege, hogy ne tekintsd a napodat edzések és inaktivitási fázisok közötti felosztásnak, hanem próbáld meg maximalizálni a nagyon enyhe mozgás mennyiségét anélkül, hogy igazán aggódnál miatta. Egy átlagos napon ez azt jelentheti, hogy reggeli előtt kimész egy gyors sétára, vagy pár megállóval korábban szállsz le a buszról, hogy munkába menj. Rendszeresen felállsz az asztalodnál, hogy nyújtózkodj, és ebédszünetben 20 percet sétálsz. Tehetsz egy rövid sétát vacsora után is, vagy végezhetsz néhány könnyű jógagyakorlatot, miközben Netflixet nézel. Az is jobb a semminél, ha padlóra ülsz a kanapé helyett, így természetes módon mocorogni fogsz.
„Kezdd napi 10-15 perc szándékos nulladik zónás mozgással” – tanácsolta Tateossian személyi edző és táplálkozási tanácsadó. „Mozogj egy picit, amíg lefő a kávé, munkába érkezéskor pedig parkolj szándékosan egy kicsit távolabb, hogy sétálj is egy kicsit. Ezek a mikromozgások összeadódnak, és azok számára, akiket megfélemlít az intenzív testmozgás, ez jó belépési pont lehet” – tette hozzá.
A Lancet 2022-es áttekintése szerint a nagyobb lépésszám naponta – legyen az gyors vagy lassú – jelentősen csökkenti a korai halálozás kockázatát.
Az Amerikai Rákellenes Társaság kutatása szerint már mérsékelt tempójú, rövidebb séták is hozzájárulnak a hosszabb élethez.
Sportolóknál a háttérmozgás növeli az edzésadaptációt, vagyis még a profiknak is megéri több időt tölteni a nulladik zónában.
A nagy intenzitású edzés sokszor kimerítő, sőt demotiváló lehet, főleg kezdőknek. A nulladik zóna viszont kíméletes, így megszünteti a „mindent vagy semmit” gondolkodást a testmozgásról. Ezáltal sikerélményt és jobb közérzetet eredményez, ami hosszú távon fenntarthatóvá teszi az aktívabb életmódot. A nulladik zóna minimális erőfeszítéssel képes javítani az egészségedet, a teljesítményedet és a hangulatodat. Akár sportolsz, akár nem, a lassú, könnyed mozgás lehet az a hiányzó láncszem, amely összeköti a kényelmes életet a hosszú, egészséges élettel.
Ezek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.