Gyermekkori asztma: az óvodások

Az asztmás megbetegedés gyakran már egészen kicsi óvodás korban alakul ki, de később is érdemes odafigyelni.

Asztma óvodás korban

A jellegzetes asztmás tünetek sokszor ebben az időszakban jelennek meg. A tünetek kialakulásának több oka is lehet. Allergiás asztma esetén az allergénnel való találkozás mellett a tüneteket vírusfertőzés is kiválthatja.

Asztmás gyermekeknél egy légúti vírusfertőzés tehát gyakran játszik szerepet a betegség tüneteinek: az izgatott köhögés, a sípoló-, nehezített légzés megjelenésében.

A panaszok enyhébb tünetekkel is jelentkezhetnek: ismétlődő és elhúzódó légúti hurutos betegségek és makacs, gyakran antibiotikumok, köptetők hatására sem múló éjszakai köhögések formájában.

A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés, vagy nehézlégzés futás, kerékpározás, vagy ugrálás közben.

Lelki, érzelmi megrázkódtatás, erős szagok, a külső levegő szennyezettsége, a dohányfüst, a hideg levegő és párás-ködös időjárás is rohamot provokálhat.

Mi lesz később?

A tüdők és a hörgők fejlődésével az asztmás tünetek megfelelő kezelés mellett az esetek döntő többségében iskolás korra elmúlnak. Ez a legvalószínűbb abban az esetben, ha a panaszok fiúknál és három éves kor előtt jelentek meg. Sajnos a gyakori és súlyos kisgyermekkori tünetek sokszor az idő múlásával sem szűnnek, ez esetben a betegség többnyire felnőttkorban is megmarad.

Megelőzhető?

Az allergiás asztma megjelenésében az öröklődés mellett környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak. A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel. Ezért javasoljuk például, hogy a parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen. A lakáson belüli allergének (penészgomba, háziporatka) minimalizálására is törekednünk kell.

Kutatási eredmények alapján a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását.

A csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek hat hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon. Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát.

Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a probiotikumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.