Hormonokra hangolva

Amint a legfürgébb hímivarsejt bebocsátást nyer az érett petesejtbe, üzembe áll a szervezet „boszorkánykonyhája”, ahol munkához látnak a babád egészséges fejlődését biztosító hormonok.

Bár fenekestül felforgatják tested-lelked addigi, jól ismert működését, a rosszullétek, a teherbíró képesség romlása, a kedélyingadozás csak az érem egyik oldala, a természet ugyanis a félelmet, feszültséget, sőt a fájdalomérzetedet csökkenteni képes hormonokkal is megajándékozott, melyek hatását a tudomány legújabb eszközeivel is kiegészítheted! Hormonjainkat a belső elválasztású mirigyek termelik, funkciójuk a szervezetben zajló folyamatok szabályozása. A várandósság ideje alatt egyes hormonok szintje megemelkedik, másoké pedig lecsökken az embrió különböző fejlődési szakaszainak függvényében.

A kismamák kellemetlenségeinek egyik legfőbb okozója a menstruációs ciklust szabályozó ösztrogén-hormon mennyiségének növekedése, amely terhesség alatt gondoskodik a méhlepény megfelelő vérellátásáról, serkenti a mellben a tejjáratok és tejmirigyek növekedését, fokozza a vízvisszatartást és a zsírraktározást, vagyis biztosítja annak feltételeit, hogy egyetlen, parányi sejtből kilenc hónap alatt egy egészséges „kisember” válhasson. Ez viszont azzal jár, hogy a testedben felgyülemlő víz ödémákat képez, megduzzadhat az arcod, a kezed, a lábaid, sőt az ínyed és az orrnyálkahártyád is, ne lepődj meg tehát, ha gyakrabban dugul be az orrod, vagy „szuszogósabb” lesz a légzésed.

A progeszteron hormonnak már a neve is árulkodó: „pro gestatio” azt jelenti; „terhességért”. E hormon a megtermékenyített petesejt méhfalon történő megtapadását segíti, és annak érdekében, hogy a szervezet ne kezdje támadni az embriót, csökkenti az ún. „natural killer”-sejtek aktivitását, amelyeket immunrendszerünk az idegen, veszélyes anyagok ellen „küld bevetésre”. A progeszteron a méhizomzat idő előtti összehúzódásait is gátolja, amelyek veszélyeztetnék a terhességet, e tulajdonsága viszont más simaizmok működésére is hatással van, többek között a bélrendszer izmaira.

A nyelőcső záróizmainak renyhébb működése a gyomorsav visszaáramlását, gyomorégést okoz, a belek perisztaltikus mozgásának lelassulása pedig puffadáshoz, székrekedéshez vezethet, érdemes tehát odafigyelned arra, hogy rostdús ételeket fogyassz, naponta öt-hat alkalommal, kis adagokra elosztva! Tűnjék bár furcsának, a derék-, és hátfájások sem csupán az egyre növekvő pocak számlájára írhatók, a progeszteron ugyanis az ízületeket is fellazítja, hogy babádnak legyen elég helye.

A sorból semmiképp sem hiányozhat az agyalapi mirigy által termelt prolaktin és oxitocin, melyeket a szoptatás és a szülés hormonjaiként szoktak emlegetni. A prolaktin a tejelválasztást segíti, és szülés után megakadályozza a menstruációs ciklus beindítását serkentő hormonok termelődését. Az oxitocin egy igazán sokoldalú hormon; fokozza a bizalmat, nyugtató hatású, enyhíti a szorongást, erősíti az anya-gyermek közötti kötődést, csökkenti a fájdalomérzetet és alapvető szerepet játszik a szülés megindításában, ugyanis összehúzódásra készteti a méhizmokat. Fontos megjegyezni, hogy fájdalomcsillapító hatással csupán az agyban termelődő oxitocin rendelkezik, a kívülről, a szülés felgyorsítására, általában intravénásan a szervezetbe juttatott oxitocin nem.

Arra az esetre, ha a benned dúló „hormoncsaták” következtében erőt venne rajtad a letörtség, jusson eszedbe, hogy minden változás a kisbabád biztonságát szolgálja, és tudd, hogy hangulatodon te magad is javíthatsz; a szerelem érzése, az egymással való törődés és az érintés ugyanis a relaxáló hatású oxitocin felszabadulását segíti elő.