A hamburgeradóz az Európai Unió számos tagállamában alkalmazzák már, így Dániában, Romániában, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában. Ráadásul utóbbi három országban egyenesen "hamburgeradó" névvel illetik ezt az adóterhet. A többletteher kivetésének oka külföldön, hogy az ottani egészségügyi minisztériumok által egészségtelennek minősített ételek által okozott, civilizációsnak is nevezett betegségek kezelhetők, könnyebben finanszírozóhatók legyenek.
A követendő külföldi példák mintájára a gyorséttermi élelmiszerek, édességek és szénsavas üdítők után a termelőnek, illetve a kereskedőnek a termékek eladása után a bevétel bizonyos százalékát az államkasszába kellene utalnia.
Ebből a bevételből a médiahatóság tegye kötelezővé, hogy a reklámok mellett figyelmeztessék a vásárlókat a túlzott só-, cukor- és zsiradékfogyasztás egészségkárosító hatásaira.
Az egész jelenség hátterében egyértelműen fellelhető a szellemi környezetszennyezés kérdése is. Álláspontunk szerint a kiemelkedő szellemi környezetszennyezést jelentő műsorok, csatornák és azok reklámjai is legyenek valamilyen formában terhelhetőek, adóztathatók. E "giccsadó" révén útját állnánk a virtuális környezetszennyezésnek, megállítható az a káros folyamat, amely által a multinacionális tőke mindent az anyagias haszonszerzésnek rendel alá. Tőkéje révén pedig olyan viselkedésmintákat kényszerít a polgárokra, amelyek révén ők maguk is egyre inkább a pénznek rendelik alá magukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.