Hamburger- és giccsadót!

Vessenek ki adót az egészségtelennek minősített gyorséttermi árucikkekre.

A hamburgeradóz az Európai Unió számos tagállamában alkalmazzák már, így Dániában, Romániában, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában. Ráadásul utóbbi három országban egyenesen "hamburgeradó" névvel illetik ezt az adóterhet. A többletteher kivetésének oka külföldön, hogy az ottani egészségügyi minisztériumok által egészségtelennek minősített ételek által okozott, civilizációsnak is nevezett betegségek kezelhetők, könnyebben finanszírozóhatók legyenek.

A követendő külföldi példák mintájára a gyorséttermi élelmiszerek, édességek és szénsavas üdítők után a termelőnek, illetve a kereskedőnek a termékek eladása után a bevétel bizonyos százalékát az államkasszába kellene utalnia.

Ebből a bevételből a médiahatóság tegye kötelezővé, hogy a reklámok mellett figyelmeztessék a vásárlókat a túlzott só-, cukor- és zsiradékfogyasztás egészségkárosító hatásaira.

Az egész jelenség hátterében egyértelműen fellelhető a szellemi környezetszennyezés kérdése is. Álláspontunk szerint a kiemelkedő szellemi környezetszennyezést jelentő műsorok, csatornák és azok reklámjai is legyenek valamilyen formában terhelhetőek, adóztathatók. E "giccsadó" révén útját állnánk a virtuális környezetszennyezésnek, megállítható az a káros folyamat, amely által a multinacionális tőke mindent az anyagias haszonszerzésnek rendel alá. Tőkéje révén pedig olyan viselkedésmintákat kényszerít a polgárokra, amelyek révén ők maguk is egyre inkább a pénznek rendelik alá magukat.