Miért nem működik a dialízis?

Egy protein lehet a főbűnös abban, hogy nem, illetve nem sokáig működnek a művesekezeléses betegek esetében kialakított arteriovenózus söntök.

A dializált betegeknél sebészileg alakítanak ki egy összeköttetést a vénás és az artériás rendszer között, leginkább az alkaron. Ez a sönt a dialízis során hozzájárul a könnyebb vérvételhez, csökkenti a fertőzésveszélyt, ami rövidebb kórházi kezeléshez, a dialízis nagyobb hatásfokához és a betegek jobb életminőségéhez vezet.

Azonban az említett sebészeti beavatkozás gyakran nem jár sikerrel: az összeköttetés nem alakul ki, vagy csak igen rövid ideig működik. Karl A. Nath (Mayo Klinika, Rochester) és munkatársai szerint a sikertelenség oka a monocita kemoattraktáns protein-1 (MCP-1) nevű fehérje. A kutatók egereken folytatott kísérleteik során megállapították, hogy a nem működő összeköttetések igen nagy mennyiségű MCP-1-et tartalmaztak. Amelyik genetikailag manipulált egérből hiányzott az említett gyulladásos fehérje, a mesterséges ér kevésbé vastagodott, illetve nagyobb arányú működés volt tapasztalható.

A kutatók szerint eredmények megerősítéséhez, illetve annak az emberi gyógyászatban való felhasználásához további vizsgálatok szükségesek. A tanulmány a Journal of the American Society of Nephrology legfrissebb számában olvasható.