Fagyos halál: bőr és daganat

A hegyeknek, és a magasabban fekvő területek lakóinak nem kell messzire menniük a hóért. A hideg idő nagyszerű, de van néhány dolog, amivel érdemes vigyázni!

Jó ötlet a réteges viselet, vízálló külső ruházattal, hogy valóban szárazon és melegen maradjon testünk. A melegítő alsóneműk minden nedvességet elvezetnek a bőrről, míg a további ruharétegekkel egyúttal meleg levegőrétegek is kialakulnak a test körül. A ruharétegektől melegben megválhatunk, hidegben visszabújhatunk beléjük.

Berepedezett bőr

A hideg és a szél repedéseket okoz: a száraz bőrön, fájdalmas szakadt szélű, repedt sebek jelennek meg. Néha ezek a repedések egész mélyek is lehetnek, és el is fertőződhetnek. Az ajkak és a száj van a leginkább kitéve a hideg levegő és a szárító szél hatásának, ezért ezek a területek különösen sérülékenyek.

Más területeken is észlelhetők ilyen elváltozások, mint például, a szemhéjakon, a tenyereken, az ujjperceknél, és az ujjak közötti áthajlásnál. A berepedezettség az érzékenyebb területeken megelőzhető és kezelhető erősen hidratáló védőkrémmel, (oliva)olaj használatával, vagy éppen vazelinnel való bekenéssel.

Fagydaganat

A fagydaganat viszkető, tűzpiros foltos bőrelváltozás, ami a végtagok - a kéz és láb ujjai, fülcimpák - bőrén szokott kialakulni, a hidegben való tartózkodást követő néhány órában. Azt gondolják, a rossz keringési viszonyok következtében alakul ki, s egyes embereket jobban érinthet, mint másokat.

Az érintett terület vérerei összehúzódnak a hideg hatására. Amennyiben felmelegednek - különösen, ha mindez túl gyorsan történik - kis mennyiségű vérzés következik be, ami a bőrpírt és a viszkető, égő érzést okozza.

Legjobb megelőzés a hideg elleni védelem, különösen a rosszabb keringési állapotúaknál, akik fokozottan hajlamosak ilyen fagyási sérülésekre. Amennyiben a testünk bármely része lehűlt, a legjobb, ha fokozatosan melegítjük fel inkább, mint rendkívüli hőnek kitéve. A fagydaganat rendszerint 7-14 nap között eltűnik. Ezalatt a sérült bőrfelszínt melegen kell tartani, és védeni kell további sérülésektől.

Dércsípés és fagyás

A felszíni, felületes fagyást és a dércsípést is a hideggel való érintkezés okozza. Mindkettő kialakulásának valószínűsége emelkedik jeges szélben, nagyobb tengerszint feletti magasság esetén, a szervezet kihűlésekor, vagy megelőzően már fennálló keringési betegség esetén.

A dércsípés többnyire a fagyás előfutára. Rendszerint a test azon részeit érinti, melyeket közvetlenül ér a hideg: a fülek, az orr és az ujjak. A bőr kifehéredik, égető-szúró vagy zsibbadás-érzés alakul ki. A fagyás a dércsípés komolyabb formája, mely maradandó sérüléssel jár.

Jégkristályok alakulnak ki a sejtekben, melyek növekednek, majd szétrobbannak, így különböző kémiai anyagok szabadulnak fel, melyek izomkárosodást okoznak. A bőrfelszín duzzadttá, hólyagossá válik. A fagyási sérülések elkülönítésekor, a vizsgáló orvos megvizsgálja a bőr küllemét, az eltéréseket a bőr érző működésében, és egyéb további rizikófaktorokat állapít meg.

A dércsípést gyors felmelegítéssel lehet kezelni. Nem kell hosszú távú károsodással számolni, bár amennyiben a bőr rövid időn belül ismételt hidegnek lesz kitéve, ismét könnyen sérülhet. A fagyást ezzel szemben igen komolyan kell venni, és amilyen gyorsan csak lehet, orvoshoz kell fordulni!

A fagyás kezelése:

• Az érintett bőrterületekről minden hideg, fagyott és nedves ruha eltávolítása!

• Meg kell kísérelni a felmelegítést, de csak abban az esetben, ha további visszafagyás lehetősége nincs kilátásban!

• Ha a felmelegítésre lehetőség van, az kb. 40°C fokos meleg vízben - lehetőség szerint hozzáadott fertőtlenítő oldattal - történjen!

• Erős fájdalomcsillapítókra lehet szükség a felmelegítés során, ami jó egy órát vesz igénybe!

• A fagyott végtagot nem szabad használni, alá kell polcolni és steril védőkötésbe kell helyezni!

• Az érintett személyt sokat kell itatni, és melegen kell tartani környezetét!

• Antibiotikum és tetanusz-elleni védelemre is szükség lehet!

• A beteget valószínűleg sebésznek is látnia kell, a további kezelések céljából!

A Raynaud-szindróma fellángolása

A Raynaud-szindróma keringési betegség, mely általában a kezeket és a lábfejeket érinti. Nők között hétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Gyakran a hideggel való találkozás provokálja a betegség fellángolását.

Az érintett területek verőerei összehúzódnak, vagy lezárulnak, így jelentősen csökken a vérellátás ezen a területen, ezért hamar kifehéredik, majd bekékül. Amint az érintett személy felmelegszik, a verőerekben a vér ismét keringeni kezd, az érintett terület pirossá, rózsaszínűvé válik, lüktetni - bizseregni kezd, égő érzés jelentkezhet, ezért a Raynaud-szindrómában szenvedőknek különösen javasolt a végtagok szárazon és melegen tartása!

Folytatjuk!