A gyomorfekély nagy veszélyt jelenthet!

Két típusa van a fekélybetegségnek - tünetei hasonlóak, de másképp jelentkezik a fájdalom. Hogyan állapítható meg és kezelhető a gyomorfekély?

Nem valami kellemes dolog, ha valakinek gyomorfekélye van, ugyanis ez igen komoly probléma. Két típusa van, az előfordulás helye alapján különböztetjük meg őket: a gyomorfekély és a nyombélfekély, utóbbi a vékonybél felső szakaszán keletkezik.

A kétféle fekély tünetei hasonlóak, kivéve, hogy miként jelentkezik a fájdalom: a gyomorfekély esetén a fájdalom akkor lép fel, amikor az étel még a gyomorban van, nem sokkal evés után, nyombélfekélynél azonban üres gyomornál érezni fájdalmat, néhány órával evést követően, és az evéssel javul is.

A fájdalom gyakran az éjszaka közepén tör az emberre. A tünetek alapján magában egyébként nehéz megkülönböztetni, gyomorfekélyről vagy nyombélfekélyről van-e szó, ehhez vizsgálat kell! Gyomorfekély esetén, a gyomorszáj környékén és attól balra érezhető fájdalom, mely nyomásra hasonlít, és állandó.

Ha eszünk vagy alkoholt iszunk, a fájdalom erősebb. A páciens folyton émelyeg, és alig mer enni, ezért fogyni kezd. Fontos időben észrevenni, mert elfajulhat a probléma, sőt, el is rákosodhat a fekély! A nyombélfekélynél a has felső, jobb oldalán jelentkezik fájdalom, amely égő és görcsös.

Mint már említettük, evés hatására múlik, de előfordulhat savas hányás. Az alkoholebben az esetben is fokozza a fájdalmat, de a stressz, idegesség és a kávé fogyasztása is. A fogyás nem olyan gyakori, ez a fekély ugyanakkor nem tud elrákosodni.

Mi okozhatja a fekélyt?

A gyomorfekély kialakulásáért leginkább a gyomorsavat okolják. Már a XX. század kezdetén kiderítették az orvosok, hogy a legnagyobb szerepet ez játszhatja a kialakulásában. Azóta azt is tudni, hogy gyakoribb a betegség a nullás vércsoportú embereknél, s az öröklött hajlam is szerepet játszik kialakulásában.

Az sem titok már, hogy kétszer annyi dohányos betegszik meg fekélyben, mint nem cigarettázó. Az alkoholfogyasztás és az erős fűszeres ételek is növelik a fekély jelentkezésének valószínűségét. A betegség oka lehet ezen kívül fertőzés, nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő gyakori használata, vagy Helicobacter pylori (H. pylori) baktérium, melynek szerepére már az 1980-as években felhívta a figyelmet két ausztrál tudós.

Ma már biztos, hogy ez a baktérium hibás a betegség jelentkezésében, és persze az egyik legfontosabbat még nem is említettük: a stresszt. A stressz szintén felelős lehet a gyomorfekély kialakulásáért. A fekélybetegség lehet klasszikus, stressz-fekély, gyógyszer okozta fekély, és ún. Zollinger-Elison szindróma, amikor egy ritka hormont (gasztrint) termelő daganat a hibás a probléma kialakulásáért.

Hogyan állapítják meg a fekélyt?

Manapság a leggyakoribb módszer, mellyel az orvos kideríti a fekély jelenlétét, a gyomortükrözés, vagy gasztroszkópia: ez kellemetlen, de nem igazán fájdalmas. Segítségével a gyomor, a nyombél és a nyelőcső is megvizsgálható.

A szövettani vizsgálathoz mintát vesznek, így az is kiderülhet, jó- vagy rosszindulatú a fekély. Gyomorröntgen segítségével is meg lehet állapítani a fekélyt, ugyanakkor, ha kimutatja, szükséges a gyomortükrözés elvégzése is, mert a szövettani vizsgálat nélkülözhetetlen. Nyombélfekélynél mindkét módszer megfelelő, de ha a gyanú gyomorfekély, célszerűbb a gasztroszkópia elvégzése a szövettani minta miatt.

Hogyan kezelik a betegséget?

Napjainkban jóval egyszerűbb a fekélybetegségeket kezelni, mint egykor: megjelentek ugyanis az úgynevezett protonpumpa-gátló szerek, melyek akadályozzák a savtermelés utolsó fázisát, és a beteg állapota gyorsan javul.

Antibiotikumokhozzáadásával a Helicobacter pylori is kezelhető, és hamar felépül a páciens, amennyiben a baktériumokat sikerül kiirtani. A fekélyből kigyógyult embernek azonban ezután is szednie kell a gyógyszert, amely a savtermelést gátolja. Amennyiben a szövettani eredmény rosszindulatú sejteket mutat, vagy három hónap alatt sem sikerül a fekélyt meggyógyítani, műtétre van szükség.