A csupasz földikutya megmentheti az agyérkatasztrófák áldozatait

Ez a kivételesen csúnya állat, a csupasz földikutya jobban bírja az oxigénmegvonást, mint az ember, derül ki a chicagói Illinoisi Egyetem kutatóinak legfrissebb közleményéből.

A földikutya agya több mint fél órán keresztül képes elviselni az extrém oxigénhiányt is. Az afrikai csupasz földikutyák csaknem két méterrel a föld alatt háromszáz fős csapatokban élnek. A hely szűkös, a széndioxidban gazdag ám oxigénben szegény levegő kevés. Az általuk belélegzett levegő bármely más emlőst elpusztítana, vagy visszafordíthatatlan agykárosodást idézne elő.

A földikutyák szervezete azonban alkalmazkodott az oxigénhiányos környezethez: az állatok tüdejében, vérében és idegsejtjeiben olyan változások mentek végbe, melyek segítségével agyuk olyan alacsony oxigénszint mellett is működik, melyet más emlősök nem tudnak elviselni.

Extrém esetben a csupasz földikutyák idegsejtjei hatszor hosszabb oxigénmegvonást is elviselnek, mint az egérneuronok, mondta el John Larson, pszichológus docens. Meglepő, de az idegsejtek elektrofiziológiai tulajdonságai a sejtek éretlenségére utalnak. Thomas Park kutató szerint az oxigénmegvonással szembeni ellenállás egyszerűen evolúciós alkalmazkodás, hogy az állatok túléljenek az alacsony oxigéntartalmú élőhelyükön.

Már csak ki kell deríteni, hogyan képesek a földikutyák védekezni, és talán segíteni lehet a szívroham, agylágyulás, vagy éppen fulladás miatt oxigénhiányos körülmények közé kerülő betegeken. A vizsgálat eredményei a NeuroReport online számában olvashatók.