Miért alakul ki a visszér?

Hazánkban igen sűrűn fordul elő ez a betegség - Az idősebbeknél gyakoribb, de nem ritka 30 éves korban sem. Mit tehetünk ellene?

Mi is tulajdonképpen a visszér? Akkor beszélünk erről a betegségről, amikor a vénák kitágulnak és kanyargóssá válnak. Leginkább az alsó végtagjainkon alakul ki a betegség, leginkább akkor, ha tartósan terhelődik a láb, ülő vagy álló helyzetben. Tehetünk-e valamit a probléma ellen, mi a teendő, ha műtétre van szükség?

A visszérbetegség, azaz a vénatágulat azért jön létre, mert míg a verőerek szállítják a szív felől a szövetekhez az oxigéndús vért, a szöveteknek fel kell venniük azt a tápanyagokkal együtt, majd a vénák, visszerek pumpálják vissza a szív irányába. Ha az alsó végtagok túlságosan terhelődnek, kialakul a visszérprobléma, mely kétféle lehet: ha elsődleges, akkor öröklött betegségről lehet szó, vagyis a nem megfelelő billentyűműködésre hajlamunk van. Az ilyen embereknél megfigyelhető, hogy a kötőszövetek egyébként is gyengék: aranyérrel, sérvvel is küzdhetnek.

A másodlagos visszérbetegségnél a billentyűk nem záródnak megfelelően, ezért mélyvénás trombózis jön létre. Vérrög okozza a záródást, mely több módon is megtörténhet: elég, ha valaki túl sok időt töltött fekvő állapotban, például betegség miatt, balesetet szenvedett, de oka lehet szülés vagy egy műtét is. Egyes gyógyszerek is hajlamosíthatnak rá.

A visszérbetegség azért zavarja a legtöbb embert, mert a visszeres láb bizony nem nyújt szép látványt. Ám nemcsak emiatt kell kezeltetni. Ha ugyanis nem foglalkozunk vele, visszérgyulladás jelentkezhet - még csúnyább, vörös foltot, csíkot hagyva a lábon -, sőt akár fekély is kialakulhat. Dagadni kezdenek a bokák, és nem ritkán hőemelkedés is jelentkezhet.

Amennyiben nem figyelünk a betegségre, és trombózis alakul ki, tüdőembóliát is kaphatunk, amely már életünket sodorja veszélybe!

A kezelés szükséges!

Tetszik, nem tetszik, a visszeres lábat kezeltetni kell. Ennek többféle módja van. Az orvosnak meg kell állapítania, milyen fokú a betegség, ehhez mérten kezeli azt. Minden szakaszban alkalmazható a kompressziós kezelés, mellyel a kitágult erek falát támogatják. A lábszárat összenyomják, segítik az izompumpát. A szövetek közötti vér mennyiségét csökkentik ezáltal, fokozódik a szövetek ellátása oxigénnel.

Az eszköz pedig egy kifejezetten erre a célra kitalált harisnya, rugalmas anyagból. Két fokozata van enyhébb és súlyosabb visszérbetegség esetére. De fáslit is kaphat a beteg, mely egy ugyancsak rugalmas pólya.

Az úgynevezett seprűvénák nem számítanak súlyos esetnek, de szintén csúnyán mutatnak. Erre az orvosok lézeres-, injekciós kezelést javasolnak, vagy plasztikai sebészeti beavatkozást. Utóbbi esetben kis bemetszéseken keresztül orvosolják a problémát.

A vaszkuláris lézer segítségével a kis erek lassan eltűnnek, csak egy kis pirosság marad a kezelés után, vagy kékeszöld foltok, de idővel elhalványulnak. Ha injekciós kezelésre van szükség, akkor a visszerek már 2 milliméternél vastagabbak. Ezekre ugyanis nem való a lézer, szklerotizáló injekciót használnak rá. Az erekbe adják be az anyagot, melynek következtében a kiserek falában gyulladás jön létre.

A kis erek falát összetapasztják azzal, hogy a betegnek viselnie kell a fáslit vagy a kompressziós harisnyát, ezáltal a keringés megszűnik a kis erekben. Az eljárást érdemes ismételni, de nem is marad igazán nyoma.

Amennyiben egyik módszerrel sem kezelhető a visszér, plasztikai beavatkozással, kis bemetszésekkel szabadítják meg a beteget a pókháló-visszértől.

Ha nagyobb kiterjedésű, tágult vénákról van szó, ebben az esetben csak érsebészeti műtét segíthet. A tágult érszakaszt mikrosebészeti technikákkal távolítják el. A bőrön bemetszések ejtésével a véna falába az orvos egy eszközt vezet, mellyel kihúzza az érszakaszt. A mikrosebészeti beavatkozáshoz tartozik a lézerrel szklerotizálás, valamint az érelzárás.

Hogy akadályozhatjuk meg?

Akik visszérbetegséggel küzdenek, illetőleg hajlamuk van rá, nem célszerű, ha állómunkát végeznek, és az fizikailag megterhelő. A vénáknak nem tesz jót a cipekedés, a túlterhelés, és az sem, ha jelentős túlsúly van rajtunk. Ajánlott az úszás, a biciklizés, kondícionáló torna is. Ne fürödjünk sűrűn meleg vízben, inkább zuhanyozzunk. Semmilyen nagyobb hőhatás nem tesz jót, így a napozás, szauna sem. A visszérproblémások kényelmes, és lehetőleg ne magas sarkú cipőben járjanak, ne viseljenek túl szűk ruhákat. Ne feledkezzenek meg a naponta célszerű visszér-tornáról sem: bokakörzésekkel, bicikliző mozdulatokkal, fekvő helyzetben valamilyen tárgy emelgetésével sokat segítünk, de ha váltogatva állunk a lábujjunk hegyére, majd a sarokra, azzal is eddzük a lábat.