Miért betegít meg a stressz?

Egy, a náthát vizsgáló új kutatás magyarázatot adhat arra, miért válthat ki az immunrendszert legyengítő stressz sok emberben gyulladást.

Ez ellentmondásnak tűnhet, mert az immunrendszer éppen azért hoz létre gyulladást (például egy seb kivörösödését), hogy ezzel segítse a szervezet gyógyulását. A kutatásból azonban az derül ki, hogy a stressz magas és hosszan tartó szintje hozzájárulhat a gyulladáshoz. A gyulladás pedig szívbetegséghez, asztmához, autoimmun betegségekhez és más olyan rendellenességekhez vezethet, melyek során az immunrendszer saját szervezetünk ellen fordul.

A kutatást vezető Sheldon Cohen, a Carnegie Mellon Egyetem pszichológus professzora elmondta, hogy az utóbbi öt-hat évben több kutató is összefüggést mutatott ki a stressz és a betegségek között. Nem kérdés, hogy a stresszes emberekben nagyobb a kockázata az ilyen betegségek kialakulásának, vagy annak, hogy súlyosabb formában jelentkeznek. Az viszont már nem olyan egyértelmű, hogyan következik ez be. Hogyan befolyásolja a stressz a betegségek kimenetelét?

Az egyik lehetőség az, hogy a stressznek kitett emberek egyszerűen egészségtelenebbek: dohányoznak, többet isznak, és kevesebbet alszanak. Itt csak az a kérdés, melyik volt előbb, a stressz, vagy az egészségtelen döntések. A másik lehetőség az, hogy a stresszre válaszoló hormonok játszanak szerepet.

A kutatás során több mint 300 önkéntest kérdeztek meg arról, mennyire stresszes az életük, majd náthavírusnak tették ki őket, hogy kiderítsék, megbetegednek-e. Az egyéb tényezők beszámítása mellett az eredmények azt mutatták, hogy az állandóan magasabb pszichológiai stressznek kitett személyek kevésbé voltak képesek legyőzni a gyulladást. Ez azzal mutatott összefüggést, hogy immunsejtjeik kevésbé érzékenyek az egyik hormonra, amely kivédi a gyulladást. A Proceedings of the National Academy of Sciences legújabb számában közzétett tanulmányból az is kiderült, hogy a magasabb stressz-szinttel rendelkezők a nátha magasabb kockázatának is ki voltak téve.

Dr. Andrew Miller, az Emory Egyetem Orvostudományi Karának pszichiátere szerint a kutatás nagyon konkrét példával szolgál arra, hogyan befolyásolja gyakorlati síkon a mindennapi életünket a krónikus stressz az immunrendszerre gyakorolt hatása. Ez azonban a szakértő szerint még csak egy része a bővebb képnek. „Az őskorban a stresszes környezetben nagy volt az esélye annak, hogy valamilyen harcban veszünk részt és megsérülünk, ezáltal megfertőződünk” - mondja a professzor. „A gyulladás olyan folyamat a szervezetünkben, amely létfontosságú a fertőzések leküzdéséhez és a sebgyógyuláshoz. Így a stressz által kiváltott gyulladás a szervezetünk egyik módszere, amivel felkészíti magát a harcra egy olyan környezetben, amely a támadás veszélyét rejti.”

Bár a kutatás kapcsolatot mutat a krónikus pszichológiai stressz és a gyulladás között, az eredmények nem bizonyítanak ok-okozati összefüggést.