Asztma, vagy bronchitisz?

Súlyosabb esetekben az asztma akár halálos is lehet, bár az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre ritkábbak a halálesetek.

Az asztma közel 300 millió embert érint világszerte, és csak az Egyesült Államokban 24,6 millió embert regisztráltak asztmával 2009-ben. Súlyosabb esetekben az asztma akár halálos is lehet, bár az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre ritkábbak a halálesetek. Az asztma legjellemzőbb tünetei a köhögés, nyálkatermelődés, nehézkes légzés és szorító érzés a mellkasban. A férfiak pubertáskor előtt hajlamosabbak, míg a nők jellemzően a pubertáskort követően válnak hajlamosabbá az asztmára.

A gyerekek körében az elmúlt évtized során 8,7%-ról 9,6%-ra nőtt az asztmások aránya, míg a felnőttek között 6,9%-ról 7,7%-ra változott az arány 2001 és 2009 között, derül ki a Betegségellenőrzési és Prevenciós Központ adataiból.

Az asztmát sok esetben összekeverik a krónikus bronchitisszel, vagy COPD-vel, amely egy olyan krónikus tüdőbetegség, amely többnyire a dohányzás, vagy az erősen szennyezett levegő következtében alakul ki. A COPD komoly életminőségbeli romláshoz vezet, megnő a bénulás kockázata, és súlyosabb esetben akár halálos is lehet.

A krónikus bronchitisz egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben csak akkor lehet diagnosztizálni, mikor már nagyon előrehaladott állapotban van a betegség, de a dohányzás abbahagyása nagymértékben hozzájárulhat a páciens állapotának javulásához. Az COPD legjellemzőbb kiváltó oka az alfa 1-antiripszin nevű protein hiánya a szervezetben. Az alfa1-antitripszin hiánya ugyanis lehetővé teszi, hogy más enzimek károsítsák a tüdőszövetet.