Érszűkületet okozó rizikófaktorok

Évekig tünetmentes lehet, és sokszor csak a végzetes következmények hívják fel a figyelmet az érszűkületre.

Holott Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus szerint korai felismeréssel, megfelelő óvintézkedésekkel és életmódváltással olyan betegségek előzhetők meg, mint az agyvérzés, a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás vagy a végtagi bénulás.

Stroke és infarktus is lehet a következmény

Az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek: amennyiben még lehetséges, gyógyszeres értágítással kísérletezhetünk, később már csak az ereken végzett műtét segíthet és a végtag keringésének teljes kritikus megállása esetén kerül sor az amputációra!

Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az érszűkület egy ún. sokér-betegség: minden alsó végtagi érszűkület szövődhet stroke-kal és/vagy szívizom infarktussal. Adatok is igazolják, hogy például alsó végtagi érszűkület után hány évvel a leggyakoribb a stroke, vagy a stroke után hány évvel „jön” az infarktus, de az is, hogy infarktus után mikor számíthatunk a következő infarktusra, vagy stroke-ra, illetve alsó végtagi érelzáródásra.

A specialisták ismerik ezeket az adatokat és tisztában kell lenniük a felelősségükkel: a dohányzás azonnali teljes elhagyása, testsúlycsökkentés, a fizikai aktivitás növelése, például séta, úszás, más sportok bevezetése a legfontosabb életmódbeli változtatások, amit a magas vérnyomás-, cukor-, koleszterin-kontroll mellett meg kell tenni!

Fiatalabbak is veszélyeztettek lehetnek!

Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok acukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a vesefunkció eltérései, az elhízás, a mozgásszegény életmód és családi hajlam. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, szinte törvényszerű, hogy hazánk régóta a szív-és érrendszeri betegségek élmezőnyében van.
Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek húszéves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre- figyelmeztet Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.

Mikor ajánlott a rendszeres szűrés?

Bizonyos rizikófaktorok esetén mindenképpen érdemes évente részt venni a szűrésen. Egyes problémák jelentkezésekor pedig valóban nem halogatható tovább a kivizsgálás.

Ezek az alábbiak:

- túlsúly

- dohányzás

- stresszes élethelyzet, munkakörülmények

- magas vérnyomás

- magas vérnyomás és szívbetegség családi halmozódása

- változó kor megjelenése a hölgyeknél

- magas koleszterin és/vagy trigliceridszint

- jellemző panaszok megléte

- váratlan memóriazavar- az agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet!