Angina pectoris: szorító mellkasi fájdalom, rohamokban

A szívizomzat vérellátási elégtelensége következtében alakul ki az angina pectoris nevet viselő tünetegyüttes. Tehetünk ellene?

Szorító mellkasi fájdalom, amely rohamokban jelentkezik - aki ilyet tapasztal, angina pectoris-ban szenved. A betegséget általában koszorúér-szűkület okozza. Amikor a fájdalom jelentkezik, a beteg többnyire fokozottabb mozgást végez - abba kell hagynia, meg kell állnia, le kell pihennie, illetve célszerű nitroglicerin tablettát a nyelve alá tennie, melyet az orvos ír fel ilyen esetekre. Ezzel a fájdalom csökken.

Az angina pectoris nevű szívprobléma nemcsak idősebb korban jelentkezik. Érintheti már a 30 éven felülieket is, általában 30 és 70 év közötti korosztályban fordul elő. A betegség gyakoribb a férfiak körében, nőknél a menopauza után jelentkezik inkább, amikor ösztrogénhiány lép fel.

Akárcsak a szívinfarktus, vagy az ér-elmeszesedés esetében, a szív probléma oka az, hogy a szívizomnak több oxigénre van szüksége, mint amennyit biztosítani tudnak a koszorúerek. Ennek lehet oka magas vérnyomás, pajzsmirigy-túlműködés, láz is, nem biztos, hogy a szíven belül van a baj, de kardiális okok is szerepet játszhatnak. Fokozottan fenyegeti az elhízott embereket, a dohányosokat, azokat, akik koleszterinben gazdag ételeket fogyasztanak, nem mozognak eleget. Hajlamosíthat rá a családi háttér, valamint ha a vérben magas a triglyceridszint. Az LDL-koleszterin magas szintje illetve alacsony HDL-koleszterin vérszint is oka lehet a betegségnek.

A nyomásérzés is gyanúra ad okot

A szorító fájdalom mellett a szív tájékán nyomás is jelentkezhet, illetve ha a szegycsont mögött erős, markoló jellegű fájdalmat érzünk, szinte lebénít, kisugárzik a bal karba, a bal kisujj felé, de az állkapocsba, a fogakba, a hasba is sugározhat. A tünet rövid ideig tart, de a betegnek halálfélelme van, nehezen lélegzik. Kiválthatja a nagyobb fizikai megerőltetés, terhelés, de a stressz vagy egy kiadósabb étkezés is. Álmunkban szintén jelentkezhet a szív probléma, elég, ha olyasmit álmodunk, ami emeli a vérnyomást, szaporább lesz a pulzus.

Két fajtája van az angina pectoris-nak, az egyik valamivel jobb kórlefolyású: kiszámítható, a beteg tudja, minek hatására jelentkezik, így kerülheti az ilyen helyzeteket. Elsősorban megterhelés hatására jön elő. A másik, amely nem stabil, könnyen átfordulhat a koszorúér egyre gyorsuló szűkülésébe. Oka a vérrögök képződése. A fájdalom hosszabb ideig tart, de már elég kevesebb mozgás, terhelés ahhoz, hogy jelentkezzen. A tünetek nyugodt állapotban is előfordulnak, és változnak, szinte egyik roham sem teljesen egyforma. A betegség kezelésre szorul: akinek ilyen gondja van a szívével, annál fennáll a szívinfarktus veszélye.

Amennyiben egy betegnél jelentős és stabil szűkület van legalább az egyik főbb koszorúérben, a problémája angina prinzmetal, melyet a koszorúerek görcse okoz, ráadásul nyugalomban történik meg, és sajnos lehet a folytatása szívinfarktus. Cukorbetegeknél gyakori, és a nőknél sokkal inkább előfordul, mint férfiaknál. A kis erek károsodnak, a kisér-betegségre gyógyszert írnak fel az orvosok.

Hogy melyik típusú angináról van szó, azt a diagnózis deríti ki. Nagyon fontos tudni, hiszen nem egyforma a betegségek kezelése. Az orvosoknak tisztában kell lenniük azzal, milyen állapotban vannak a beteg koszorúerei, és az is előfordul, hogy bár tünetei erősek, nem biztos, hogy a kóros eltérés is olyan mértékű. Elsősorban EKG-vizsgálat mutatja ki a szív problémát a fizikális vizsgálattal nem mutatható ki az angina, annak megléte csupán valószínűsíthető. EKG-nál viszont kiderül, ha oxigénhiányos a szívizomzat. Ilyenkor szokás terheléses vizsgálatot is végezni a páciensen, mivel bizonyos tünetek nyugalmi állapotban nem jelentkeznek.

A terheléses szív-izotóp vizsgálat mellett ismert az úgynevezett érfestéses röngten vizsgálat, melyet szívkatéterezéssel csinálnak: a legpontosabb információkat ez adja arról, milyen állapotban van a koszorúér, de sajnos viszonylag drága. Bevett eljárás a szív-ultrahang is, mely vizsgálja a szívizom, illetve szívizomzat mozgását, a mozgás zavarait és a bal kamra működését. Ha eltérés van a szívbillentyűk terén, az is megfigyelhető. A 24 órás EKG-monitor annak kiderítésére alkalmas, hogy fennáll-e a szívizom átmeneti oxigénhiánya.

Van segítség?

Az angina pectoris-ban szenvedő betegre nézve a legnagyobb fenyegetettség a szívinfarktus illetve az azonnali halál. Vezető halálokok közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések. A betegnek nem szabad dohányoznia, ha túlsúlyos, le kell fogynia, fogyasszon egészséges, zsírszegény ételeket, ne igyon alkoholt, koffeint is csak kismértékben. Ajánlott kerülni a stresszt. Érdemes sportolnia, orvosa tanácsát ki kell kérnie, milyen mozgást javasol számára. A cukorbetegséget, magas vérnyomást kezeltetni kell!

A stabil angina esetében gyógyszerek szedése, illetve életmódbeli változtatás is elég lehet, hogy a betegség ne súlyosbodjon. Az instabil anginát műteni szükséges, mivel ahogy múlik az idő, nagyobb az esélye az infarktusnak. Intenzív kezelés során megszüntetik a vérellátási zavart, a rohamok súlyosságát és gyakoriságát csökkentik, segítenek a vérrögösödés elkerülésében. A prizmetal anginánál általában nitroglicerint és úgynevezett kalciumcsatorna-blokkoló gyógyszereket kap a beteg.