Génünkben a kedvesség!

genetika
PUBLIKÁLÁS: 2011. november 22. 09:54
Amint arról a tanulmányt készítő Aleksandr Kogan, a Toronto Egyetem munkatársa beszámolt, az már korábban is ismert volt, hogyan hat a genetika az érzelmekre, most azonban arra derült fény, hogy tulajdoképpen genetikai oka van annak, ki mennyire kedves másokkal.

Friss kutatások szerint, egyetlen emberi génnek a variációján múlik, hogy mások első pillantásra milyennek tartanak valakit. Ez a génvariáció vagy közvetlenül a személyiségre van befolyással, vagy az is előfordulhat, hogy az ember viselkedésére hat ki.

Amint arról a tanulmányt készítő Aleksandr Kogan, a Toronto Egyetem munkatársa beszámolt, az már korábban is ismert volt, hogyan hat a genetika az érzelmekre, most azonban arra derült fény, hogy tulajdoképpen genetikai oka van annak, ki mennyire kedves másokkal.

A Proceedings of the National Academy of Sciences címűlapban online megjelent tanulmány során Kogan és munkatársai arra a génre összpontosították figyelmüket, amely az agy oxitocin-receptorával áll kapcsolatban, vagyis amely segítségével a a szeretettel és bizalommal kapcsolatos érzelmekért felelős hormon képes felszívódni. Arra voltak kíváncsiak, találnak-e összefüggést a gén különböző variációi és aközött, hogy kit milyennek lát a környezete.

A kísérlet során egy 20 másodperces, néma felvételt játszottak le közel százhúsz kísérleti alanynak, melyen az látszott, ahogyan egyes emberek szerelmük beszámolóját hallgatják annak egy nehéz, szenvedéssel teli időszakáról. A nézőknek ezután értékelniük kellett a felvételen látott személyek együttérzésének, kedvességének és megbízhatóságának mértékét, majd a szakemberek leellenőrízték, hogy a bejátszáson szereplők genetikai felépítése előrevetítette-e azt, amilyennek mások látták őket.

shutterstock_722103611

A vizsgálatból az derült ki, hogy egyaránt nagyon hasonló génnel rendelkeztek azok, akiket a nézők a legmegbízhatóbbnak ítéltek, valamint azok, akiket a legkevésbé megbízhatónak. Akikben a kedvességre utaló gént fedezték fel a szakemberek, nagyon empatikusak voltak a másikkal, gyakran bólogattak, mosolyogtak és több szemkontaktust tartottak a beszélgetőpartnerükkel, mint azok, akikben a másik fajta gén volt jelen.

Természetesen nem mindenki fogadta egyöntetű lelkesedéssel a kutatás eredményeit, Paul Zak, a kaliforniai Claremont Egyetem Neuroökonómiai Tudományok Központjának igazgatója úgy véli, téves lenne azt hinni, mindössze egy génen múlik, valaki mennyire lesz kedves, hiszen a személyiségünk hátterében ennél sokkal több összetevő áll.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.