Kiolvasom a szemedből az Alzheimert

Ausztrál kutatók biztató előzetes eredményekről számolnak be egy egyszerű szemvizsgálattal kapcsolatban, amely reményeik szerint nem invazív módszer lehet az Alzheimer-kór jeleinek kimutatásában.

Annak ellenére, hogy a tesztet még csak néhány emberen próbálták ki, és további kutatásokra lesz szükség, a kísérleti módszer szilárd tudományos alapokon nyugszik: az Alzheimer-kór köztudottan nemcsak az agyban, hanem a szemben is okoz elváltozásokat. Amerikai kutatók is dolgoznak egy másik szemvizsgálaton, amely a betegség kimutatását teszi lehetővé.

Egy másik tanulmány szerint, melyet szintén az Alzheimer Szövetség Franciaországban megrendezett nemzetközi konferenciáján mutattak be, az esések korai jelei lehetnek az Alzheimer-kórnak.

Azok a személyek, akik látszólag egészséges elmével rendelkeztek, de akikről kiderült, hogy rejtett plakkok zárják el az agyukat, ötször nagyobb valószínűséggel estek el a kutatási időszakban, mint az Alzheimer-kórra jellemző agyi lerakódásokkal nem rendelkező személyek.

Világszerte körülbelül 35 millió ember szenved a betegségben, amely a demencia leggyakoribb formájának számít. Nincs gyógymódja, és gyógyszerekkel is csak ideiglenesen lehet enyhíteni a tüneteit, ezért korai kimutatása sokat segít a betegeknek és hozzátartozóiknak a felkészülésben és az ápolás előkészítésében.

Agyi képalkotó vizsgálatokkal már akár egy évtizeddel az előtt ki lehet mutatni az Alzheimer-kórt, hogy a betegség memória- és gondolkodási zavarokat okozna, ez azonban túl drága és nem praktikus rutineljárásként. Egy egyszerű szemvizsgálat és az olyan előjelek, mint az esés tehát óriási segítséget jelenthetnek.

A szemvizsgálat során lefényképezik a retina vérereit. Ehhez a legtöbb szemorvos rendelkezik megfelelő fényképezőgéppel, de a vérerek méréséhez, ami a kísérleti teszthez szükséges, speciális számítógépes programot kell használni. Bizonyos vérerek szélessége ugyanis az Alzheimer-kórban szenvedőkben eltér az egészséges emberekétől, és ennek az eltérésnek a mértéke megfelel az agyi szkenen látható plakk mennyiségének.

Az új megközelítés azért is figyelemreméltó, mert az Alzheimer-kór jeleit mutató betegeket gyakran a szemorvosok vizsgálják meg először, mivel a betegség nemcsak memóriazavarokkal, hanem látászavarokkal is kezdődhet. Másik gyakori jele az egyensúlyzavar, amely esésekhez vezethet. Ha tehát valaki különösebb ok nélkül gyakran elesik, ki kell vizsgálni demenciára.

Az Alzheimer-kór figyelmeztető előjelei a következők lehetnek:

-A mindennapi életet akadályozó memóriazavar

-Nehézségek a tervezésben és a problémamegoldásban

-Nehézségek a feladatmegoldásban

-Nehézségek az idő és a hely meghatározásával kapcsolatban

-Képek és térbeli összefüggések megértésének nehézségei

-Újonnan felmerülő beszéd- vagy írászavarok

-Tárgyak elhelyezésének nehézsége, képtelenség ugyanazon az úton való visszatérésre

-Ítélkezési képesség csökkenése

-Visszahúzódás a társasági élettől

-Kedélyállapot vagy személyiségváltozások