Nádast évtizedekig autóban érte az újév

Csala Zsuzsa, Schütz Ila, Antal Imre, Kibédi Ervin, Kabos László, Alfonzó, Hofi Géza, Boncz Géza, Böröczky József, Sas József, Markos György, Nádas György. Egy valami biztosan közös ezekben a művészekben: a poénjaik nélkül nem voltak teljesek a szilveszteri tévéműsorok.

Sajnos sokuk felejthetetlen komédiázását már csak az interneten tudjuk visszaidézni, de több ezer ember, ha máskor nem is, de az év utolsó éjszakán ezt megteszi, hisz valljuk be, a mai szilveszteri kabaréműsorok jó része tényleg kész kabaré, így ha szívből jövő nevetésre vágyunk, akkor inkább a klasszikusokhoz folyamodunk.

Nádas György harminchét éve van az előadói pályán, és ez idő alatt, mindig gondoskodott arról, hogy vi­dáman kö­szöntsük az újesztendőt. Sőt. 1966-ban, mindössze négy­évesen már szerepelt egy rádiókabaréban, ahol édesapja, Nádas Gábor zeneszerző és Szenes Iván közös szerzeményét, az Ilyen az élet, Dédikém címűt adta elő. A hu­moristával a régi idők ka­ba­réinak kulisszatitkait elevenítjük fel.

– Már október végén elkezdődött a készülődés. Hetente egyszer tartottunk egy gegpartit, ahol bedobtuk a közösbe az ötleteinket, majd a végén jelentkezett valaki, aki magára vállalta, hogy egy egésszé formálja azokat – mesél Nádas.

– Ami a rádióban sikert aratott, ab­ból később tévéfelvétel is készülhetett. Ahol Boncz Géza ott volt, garantált volt a nevetés. Partnerként mindig ki akarta a másikat zökkenteni a ritmusából. Életveszélyes volt! 1985 egyébként vízválasztónak bizonyult az ifjú Nádas életében, ekkor kapta meg a honvédségi behívóját. Egy hirtelen ötletnek köszönhetően azonban megúszta a katonaságot.

– Sas József kitalálta, hogy készítsünk katonai kabarét, ő pedig elintézi, hogy a Honvéd Művész Együtteshez kerüljek, onnan pedig majd kikér engem a Mikroszkóp Színpad. Így is lett. Mindössze hat napot aludtam a laktanyában, de a műsornak köszönhetően, senki nem viselt annyiszor katonai egyenruhát, mint én. Pont a na­pokban találtam meg,  és azt kell mondanom, ki­csit szűkös lett az évek alatt… Szép időszak volt. Mivel katonaként az útlevelemet elvették, előfordult, hogy az úti ok­mányt kicsempészték nekem, hogy a társulattal elmehessek Bécsbe fellépni.

A hakniknak kö­szönhetően rengeteg újév érte az autóban a humoristát, ezért elhatározta, manapság csak egy szilveszter esti fellépést vállal, és éjfél előtt mindig haza kell érnie a feleségéhez. Ez idén is így lesz. Egyvalami azonban nem változott a pályafutása alatt: a lámpaláza.

– Egyre jobban szorul a gyom­rom a fellépések előtt. Azt érzem, ha eltévesztem, akkor semmibe vész az elmúlt harminchét évnyi munkásságom – mondja.