Charlie: Tönkreteszi a gyereket a tehetségkutató - interjú

Fiatalokat megszégyenítő vehemenciával dolgozik, hamarosan a II. Rockfesztivál és a SzeptEmber Feszt fellépőjeként is láthatjuk önt. 

Karrierem során számtalanszor léptem fel a Bókay-kertben. Az évek azóta nagyon elhúzódtak, ám ami állandó, hogy rengeteg embert mozgattunk meg. Ki­esett egy pár év, de idén a német mintához hasonlóan egy nagyon lendületes és sokszínű bulit szeretnénk csinálni. 

Nem sok híja volt annak, hogy lemaradjon a koncertről!

Nagyon korán kell kezdenünk, de ez a többieknek jó, mivel utánam sokkal többen maradnak a fesztiválon. Dunaszerdahelyre megyek estére, szerencsére még mindig sok a felkérés és a rohanás. 

Sok kollégája szerint rendkívül felhígult a zenészszakma. Osztja a véleményüket? 

A régi történet teljesen más volt: minden kerületben volt legalább három művelődési ház, Budapesten tíz ifjúsági park, ahol lehetett muzsikálni, nem beszélve a vidéki klubokról. Nagyon kevés pénzért játszottunk, miközben meg lehetett tanulni zenélni. Mindig is volt protekció, de egy nagy baj van most: a zene nem sport, nem lehet lezsűrizni az embe­reket ezekben a tehetségkutatókban, egy gyereket ezzel csak tönkretesznek. 

Mi a helyzet az olyan legendákkal, mint ön? Megbecsülik önöket erkölcsi és anyagi értelemben? 

Nagyon későn lettem megbecsülve, és én is csak egy szerencsés flótás vagyok. Sok, nálam nagyobb tudású legendás kollégámat évtizedekkel később sem kezelik a megfelelő polcon, meghaltak már, vagy disszidáltak még korábban. Engem eltaposni már senki se tud, de a mai pályakezdők helyzetét nem irigylem: rengeteg izgalmas fiatalt ismerek, dolgozom is velük, mégsem őket hallom a tévében vagy a rádióban. 

Mi volt az élete legnagyobb élménye? 

A Hősök terén zenélni Elton John előtt, 500 000 ember volt kíváncsi rá, a Nyugatiig állt a sor.

Mi foglalkoztatja manapság? 

Jövőre szeretnék csinálni még egy utolsó lemezt. Eddig 37 darabot adtam ki, vicces, hogy a Beatles csak négyet, de ők jókor voltak jó helyen. Az utóbbi évek nem voltak könnyűek a számomra, elvesztettem drága feleségemet, miközben barátom és kollégám Lerch István is rossz állapotban van az agyvérzése után. Nagyon várom, hogy felépüljön, nehéz küzdelem lesz. 

Nagyon végletesen hangzik ez az utolsó lemez! Tervezi a visszavonulását?

Már minden stílust végig csináltam, most kell még kitalálnom, hogy mit csináljak. Visszavonulni egyelőre nem áll szándékomban, egy dolog fontos: csak addig szabad ezt folytatni, amíg egészséges az ember. Lekopogom, velem minden rendben.