Gyabronka József: „Apukám nem aludt el, amíg haza nem értem”

Gyabronka József 1975-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Játszott a Pinceszínházban, a Madáchban, a Győri Nemzeti Színházban, a Bárkában, a Krétakörben. Erdős Pétert alakította A király című sorozatban, most Dantét ad elő. A lánya, Berta tizenhárom éves. Negyvenéves fia, Péter mérnök, tőle három fiúunokája van a Jászai Mari-díjas művésznek, aki most a hot! magazinnak adott interjút.

16 éves gimnazista volt, amikor rendszeresen késő este ért haza a Pinceszínházból. Hogy fogadták ezt a szülei?

– Apukám nem aludt el, amíg haza nem értem. A konyhában várt rám, megvacsorázott másodszor is, beszélgettünk, pedig reggel 6-ra Csepelre kellett érnie, ahol egy betonárukat gyártó üzemben dolgozott.

A lánya, Berta hamarosan 13 éves lesz. Két-három év múlva őt is nyugodtan elengednék, ha hasonló késő esti elfoglaltsága lenne?

– Biztos, hogy elmennék érte, a mamája meg pláne. Megváltozott a világ; amit mi hajdan megengedtünk magunknak – azt, hogy egyedül gyalogoltam haza a kihalt utcákon –, ma már Bertusnak nem hagynám. A fiúunokáim tíz-, hét- és ötévesek, különórákra járnak – természetes, hogy a szüleik viszik őket.

A fia mérnök. Érdeklődnek az unokák a színház iránt?

– A legidősebb unokám szépen beszél az iskolai ünnepségeken. Persze nem bánnám, ha ezt a pályát választanák, de csak ha nagyon tehetségesek – anélkül kínlódás az egész.

A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumba járt. Budán laktak akkor?

– A Moszkva téren volt a lakásunk, a Marczibányi téren jártam általános iskolába, a Rákócziban voltam gimnazista. Kovács Endre tanár úr, az osztályfőnök arrafelé terelgette a tanítványait, amerre szerinte az érdeklődésük vitte őket. Engem a Pinceszínházba küldött, Keleti Istvánhoz.

Onnan jelentkezett a Színművészetire.

– Rögtön fel is vettek, Békés András osztályába. Dolgoztunk éjjel-nappal; amikor már nem voltak óráink, akkor értünk rá, hogy jeleneteket készítsünk.

„A Madách Színházban vártak”

Békés Andrásnak nem volt színháza. Nem volt így nehéz elindulni a pályán?

– Nem feltétlenül kell, hogy az osztályvezető tanárnak színháza legyen. A képesség, a tehetség talán jobban számít. Engem a Madách Színházban vártak.

Tizenhét év után hagyta el a színházat. Mi volt az oka?

– Váltani akartam. Sok jó darabban játszottam, sok sikerben volt részem, nem volt hiányérzetem. De tíz-tizenöt év egy helyen nagyon sok. Úgy éreztem, hogy máshol kellene próbálkoznom, és hosszú évek múlva is úgy gondolom: jól tettem, hogy váltottam.

Mégis egy Madách színházi produkcióért kapott e-színházi díjat a múlt év végén. Hogy került a Szép Ernőről szóló filmbe?

– Szirtes Tamás megkínált a szereppel. A színház a járvány alatt létrehozott egy stúdiót, és neves írókról, költőkről forgattak filmeket. Nagyon tetszett Szép Ernő meglepő, fantasztikus, szívbemarkoló írása, az Emberszag; boldogan vállaltam a felkérést.

Szabadúszóként több színházban is dolgozott. Valahol azt nyilatkozta, hogy a Krétakörrel töltött hét évre emlékszik vissza a legszívesebben. Miért érezte kihívásnak?

– Ezek építő és tanulságos évek voltak. A színház újfajta megközelítését gyakoroltuk, ami nagyon izgalmas feladat volt: nehéz, de boldogító. 2008-ig voltam tag, utána még tíz évig jártunk Rába Rolanndal és Nagy Zsolttal fellépni a Hamlettel. Jelmez és díszlet nélkül játszottunk több szerepet, mi is a nézőtéren ültünk, olyan közelségben a nézőkkel, hogy szinte összeért a vállunk. Schilling Árpád sokáig jött velünk. Előadás után beszélgettünk a közönséggel, és utána négyen még a beszélgetést is megvitattuk.

Gyabronka József: „Érdekes tapasztalat volt a rendezés”

Sokan haragudtak a tagok közül Schilling Árpádra, amikor befejezte a Krétakört. Ön mit érzett akkor?

– Részben értettem a döntését. Schilling más anyagból van; joga volt színházat alapítani és abbahagyni, még akkor is, ha ezzel a döntésével beleszólt más emberek egzisztenciájába. Úgy éreztem, hogy a társulat minden tagjának hasznára voltak az ott eltöltött évek.

Jó néhány rendezővel dolgozott együtt. Nem akart rendezni?

– Győrben kipróbáltam a Női furcsa pár című darabbal. Érdekes tapasztalat volt, de nem maradt bennem erős vágy folytatni.

Nem forgatott annyi játékfilmet, amennyit lehetett volna. Nincs hiányérzete?

– Játszottam néhány filmben, sok tévéjátékban – az tökéletesen kárpótolt. Rádióztam, szinkronizálok.

Sokáig gondolkodott, amikor felkérték A király című sorozatban Erdős Péter szerepére?

– Az, hogy Zomborácz Virág hív valamire, tökéletes ajánlás! A szövegkönyvet olvasva végig nevettem, és a meghallgatáson is. Utánanéztem Erdős Péternek. Sorsokat befolyásoló, kemény és kegyetlen ember volt, csak utólag szórakoztató figura.

Több színházban játszik az Átriumtól a Belvárosi Színházig. Különleges produkciója Dante Isteni színjátékának színrevitele. Hogy jutott eszébe éppen Dante?

– A párom, Berta édesanyja, Török Tamara kérdezte meg, nem volna-e kedvem előadni a Pokolt, Nádasdy Ádám fordításában. Legalább elolvasom – gondoltam, majd nagy boldogan igent mondtam. A Katonában most is műsoron van, az Orlai Produkció a vidéki előadásokat szervezi. A Gellért-hegyen 250-300 néző élvezte a naplementében és a napfelkeltében a két előadást. Megható, hogy az emberek hogy hallgatják Dantét. Büszke vagyok, és boldoggá tesz, hogy egy nem könnyű szöveggel kötöm le a figyelmüket.