Tordai Teri pappal osztja meg a titkait

Diákmisére jár, és a hitből merít erőt Tordai Teri, akit most Az élet kapuja című darab egyik jelentős szerepében láthat a közönség az Újszínházban.

– Kivételes örömmunka ez nekem, csupa fiatallal vagyok együtt. A reneszánsz korban játszódik, amely – hiába tanultam róla – most is számos megle­pe­tést szerez. Tordai cigány asszonyt alakít.

– A tiltott szerelmet jósolom meg neki, ami gyökeresen megváltoztatja az életét, és ezen keresztül az egész ország sorsára hatással van.  Ez egy nagyszabású produkció, rengeteg táncos, énekes jelenettel átszőve, így a próbafolyamat során gyakran az egész napomat a színházban töltöttem. Fárasztó volt, de nagyon élveztem, el sem tudom képzelni, mit csinálnék, ha nem lenne a színház is az életem része. Számomra így teljes a világ. Ez az a hely, ahol mindig kapok valamilyen pluszenergiát a kollé­gáimtól, a rendezőtől vagy éppen egy szép gondolattal leszek gazdagabb a darabnak köszönhetően. Itt, ebben az országban tudok kiteljesedni, van egy csodás lányom, unokáim, akik minden napomat boldoggá teszik. És van a színházi családom, ahol élvezem, hogy még mindig szükség van rám, és ahol csodálatos feladatok várnak. Ebben a darabban ugyanúgy érzem magam, mint 22 évesen a Nemzeti Színházban Sinkovits és Váradi Hédi mellett: a színészet ugyanolyan játék maradt, mint pályám elején.

A vallási kérdéseket is boncolgató Herczeg Ferenc-mű kapcsán felvetődik: milyen szerepet játszik a színésznő életében a hit?

– Nekem erőt és toleranciát ad a vallás. A ferencesekhez járok Pasarétre, és ha időm engedi, a tízórás diákmisére megyek. Csupa ismerőssel találkozom, ha valami gondom van az életemmel, komoly döntés előtt állok, egy ferences pappal beszélgetek, aki minden titkomat ismeri. Pszichológus helyett nekem ő adja meg a nyugalmamat.