Robert Redfordból akart Keresztapát a botrányhős producer

El tudja képzeni, milyen lenne A keresztapa Al Pacino nélkül, pontosabban, ha Robert Redford játszotta volna Michael Corleonét? Nehéz, ugye? Egy csökönyös producer mindent megtett, hogy belobbizza a filmbe a magas, szőke hajú színészt, nem sikerült neki, ám mégis az ő zsenijének köszönhető, hogy a legendás remekmű elkészüljön.

Eszterhas rühellte

A 89 évesen elhunyt Robert Evans élete minden volt, csak unalmas nem. Hétszer nősült, három agyvérzésből gyógyult fel – a harmadik után félig lebénult, de újra megtanult járni –, tiszteletet és utálatot egyaránt kivívott. Producerként mániákusan ragaszkodott az ötleteihez, önkényesen átírta a forgatókönyveket. „Minden hazugság, amit Robert Evansről mondtak, az igaz” – mondta róla a magyar származású forgatókönyvíró, Joe Eszterhas, akivel két erotikus thrilleren is dolgozott. Ahányszor elment hozzá, Evans mindig rákvörösre sülve, a medencéje partján, meztelenül fogadta, miközben, hangosan ócsárolta a munkáját. Eszterhas csak úgy hívta őt: az ördög.

Meggyilkolták a társát

Bár színészként indult, Evans több mint ötven évet a Paramount filmstúdió fejeként működött. Óriási botrány lett ugyan abból, amikor 50 évesen ko­kainbirtoklás és -kereskedelem vádjával letartóztatták, egy maffialeszámolás csúnya ár­nyékot vetett a karrierjére. A Gengszterek klubja című filmet forgatta Richard Gere-rel 1983-ban, amikor a drogdílere bemutatta egy fiatal vígjátékproducernek. Közös cégük lett, ám a 33 éves férfi egyszer csak eltűnt – holttestét hetekkel később találták meg, a forgatás helyszínétől 105 kilométerre. A rendőrök Evanst is kihallgatták, mivel pénzügyi vitát sejtettek a gyilkosság mö­gött. Kiderült: az ifjú producert több lövéssel ki­végezték, majd fel is robbantották, de Evans szerencséjére őt nem találták bűnösnek, csak a drog­dí­lerét, aki egyike volt a gyilkosoknak.

Pacino túl alacsony volt

A botrányok ellenére Evans évtizedekig Hollywood meghatározó figurája tu­dott maradni. Dolgozott Jack Nicholsonnal a Kínai ne­gyedben (1973), Ro­bin Williamsszel a Popeye-ben (1980), Al Pacinóval pedig többször. Először A keresztapában (1972), bár minden erejével azon volt, hogy ő ne legyen benne: szerinte Pacino túl alacsony volt Michael Corleone szerepéhez, ezért a magas, szőke Ro­bert Redfordot akarta. A rendező, Francis Ford Coppola ki­akadt, ő egy ismeretlen olasz színészt akart, amilyen akkor Pacino volt. Az utókor azonban mégis hálás lehet Evansnek, ugyanis a kész film túl rövid lett, nem három óra, hanem valamivel több, mint két óra, ami teljesen taccsra vágta a hangula­tot, és ezt a producer jól felismerte. „Te ebből a rengeteg anyagból összeraktál egy előzetest?” – dorgálta meg a rendezőt, aki végül újravágatta a filmet olyanra, amilyennek ma ismerjük. A keresztapa időtálló klasszikus lett – terjengős hosszúságával és Pacino rideg, vészjósló nyugalmat árasztó figurájával.

Evans idén nyáron távozott a Paramount éléről, stílusosan búcsúzott az ôt kipateroló cégtől: „Lefogadom, egyetlen hónap alatt többet csináltam, mint ti egész életetekben!”.