origo.hu
„Taknyon tenyerellek” – fenyegette többször is Bendegúzt Csámpás Rozi, azaz Pécsi Ildikó a mára kultfilmmé vált Indul a bakterház című vígjátékban. Amikor a stáb 1979-ben hozzákezdett Rideg Sándor művének hatvanhat perces feldolgozásához, még sem a rendező, Mihályfy Sándor, sem a színészek – például Horváth Teri, Pécsi Ildikó, Haumann Péter, Koltai Róbert és Olvasztó Imre – nem gondolták, hogy a képkockákat több évtizeddel a rögzítésük után is szívesen nézi majd a közönség. Pedig így történt. Harminchét év telt el a Bakterház bemutatása óta, és a bővérű humorral fűszerezett film talán népszerűbb, mint annak idején volt.
A történet
A film egy tanyavilág mindennapjait mutatja be. Regős Bendegúz égetnivalóan rossz gyerek, úgy vélik, soha nem lesz belőle becsületes, rendes ember. Anyja tehénpásztornak küldi egy bakterházba, ahol a kissrác életét megnehezíti a pénzéhes kupec, a lusta bakter, a fukar paraszt és egy büdös banya is. Kalandos napokat él át a tanyavilágban.
– Több hónapon át, elképesztően jó hangulatban forgattunk. Ahogy beszélünk róla, azonnal megjelenik előttem a puszta, a gémes kutak látványa, de tagadhatatlanul a társaság volt a legjobb – eleveníti fel emlékeit a csendőrt alakító Harsányi Gábor. – Az a jelenet, amelyben a gombócot ettük, vezetett oda, hogy soha többé az életben nem eszem gombócot. Nagy éhséggel, szó szerint falnunk kellett a gombócokat, amivel elsőre nem is volt gond. A felvétel azonban nem tetszett a rendezőnek, megismételtette, majd újra és újra. A végén már undorral néztük a gombócot és azt is, aki hozta nekünk. Másnap mindenkinek hasmenése volt!
Egy későbbi jelenetben aztán nagy élvezettel dobálták meg a gonosz gombóchozót mindennel, ami a kezük ügyébe került, pedig szegény csak a dolgát végezte.
Pécsi Ildikó is szeretettel idézi fel a forgatás hónapjait, beszélgetésünket Csámpás Rozisan indítja.
– Taknyon tenyerellek! – majd egy kulisszatitkot mesél el. – Az utolsó forgatási napon a Kaposvári Színház nem tudta megoldani, hogy nélkülözze Koltai Robit, ezért kétségbeesés lett úrrá a stábon, mert aznap forgattuk volna a vonatrobbantós és a mi közös szerelmi jelenetünket is. Támadt egy ötletem: Robi cipőjét úgy állítottuk be a szénakazalban, mintha ő is ott lett volna, aztán egy szalmaszállal a számban kimásztam onnan és énekelni kezdtem. Viccesen azt is mondhatnám, komoly szexuális életet éltem a szénakazalban. Egyedül!
Bármilyen nehézségekkel is küzdöttek az alkotók, az biztos, hogy a örökre beírták a nevüket a magyar filmtörténetbe.
Bendegúz tragikus sorsa
Olvasztó Imre nem ismerte a szüleit, nyolc hónaposan intézetbe, majd nevelőszülőkhöz került. Nyomdászként dolgozott, megnősült, gyermekei lettek. Különleges tájszólását élete végéig őrizte, ugyanis földi pályafutása 2013-ban, alig 46 évesen véget ért. Magánéleti gondjai miatt önkezével vetett véget az életének.
Érdekességek
– A film egy részét az ócsai falumúzeumban, a Kunszentmiklós–Tass–Dunapataj vasútvonal egykori Csabony megállóhelyén forgatták.
– Bendegúz castingja az alábbiak szerint zajlott: a rendező egy nevelőintézetbe látogatott, ahol azt kérte, valaki rúgja fenékbe. Egyedül Olvasztó Imre merte ezt megtenni.
– A bakterházat a végén úgy rombolták le, hogy köteleket kötöttek rá, és traktorokkal széthúzták.
– Amikor Bendegúz evés közben sallert kap az anyjától, az eredetileg nem volt a forgatókönyvben, de a rendezőnek megtetszett az improvizálás, így maradhatott a filmben.
– Bendegúz castingja az alábbiak szerint zajlott: a rendező egy nevelőintézetbe látogatott, ahol azt kérte, valaki rúgja fenékbe. Egyedül Olvasztó Imre merte ezt megtenni.
– A bakterházat a végén úgy rombolták le, hogy köteleket kötöttek rá, és traktorokkal széthúzták.
– Amikor Bendegúz evés közben sallert kap az anyjától, az eredetileg nem volt a forgatókönyvben, de a rendezőnek megtetszett az improvizálás, így maradhatott a filmben.
Ez is érdekelhet
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
