origo.hu
Budapestnek és az V. kerületnek is díszpolgára volt, de sem a fővárostól, sem a kerülettől nem jött senki, hogy elbúcsúzzon a Kossuth-díjas, érdemes művésztől. A családtagjai kedves történeteket mesélve, mosolyogva temették el.
Meglepően szűkkörű temetése volt az ország egyik legnépszerűbb művészének, Schubert Évának. A jó idő ellenére is kevesen jöttek el a pályatársai, színészkollégái és rajongói közül, aki viszont ott volt, az mind megható őszinteséggel mesélt egy kiváló emberről és művészről, aki okos volt, vicces, elszánt és lelkiismeretes, jószívű és maximalista.
– Világsztár vált volna belőle, ha nem mond többször is nemet a külföldi munkalehetőségre, de ő itthon szeretett, a hazai közönsége előt játszani – mondta Pindroch Csaba.
– Nem tudok még egy ilyen színésznőt, aki ennyire sokrétű volt. Tanított a színi akadémián, számos film és rádiójáték fűződik a nevéhez. Egyedülálló intelligenciája, kitűnő műveltsége utánozhatatlan, ötven évre visszamenőleg emlékezett az összes szerepére.
A művésznőt többek között Pásztor Erzsi, Verebes István, Gyurkovics Zsuzsa, Mécs Károly és Zsurzs Kati kísérte utolsó útjára. A ceremónián beszédet mondott Pregitzer Zsuzsa a Színházi Dolgozók szakszervezete nevében, mellette Pindroch Csaba és Bellus Attila színművészek emlékeztek. Bár a művésznő Budapestnek és az ötödik kerületnek is díszpolgára volt, hivatalosan senki sem köszönt el az ikonikus művésztől. Schubert Éva július 11-én, nyolcvanhat éves korában hunyta le örökre a szemét.
Művelt és okos volt
A művésznő anyanyelvi szinten beszélte a latint, az angolt, jól kommunikált franciául és németül is. Az egyik színészkollégája elmesélte: egyszerre két, nagyon nehéz verset adtak neki, hogy azokat tanulja meg. Schubert elvonult a szobájába, majd negyven perc elteltével visszatért, és tűpontosan felmondta mindkettőt. Azt mondják, fotografikus memóriája volt, csak ránézett egy oldalnyi szövegre és azt máris megtanulta.
Nem volt mindegy, hova temetik
Éva rendkívül érzelmes ember volt, nagyon tudott szeretni, de a családtagok szerint gyűlölni is. Nem volt számára mindegy, hogy ki mellé helyezik örök nyugalomra. A végrendelkezésekor meghagyta: jól nézzék meg, ki mellé fekszik majd, mert akárki mellett neki nem lesz örök nyugalma. A családtagok persze nem árulták el, hogy pontosan ki az, aki mellé semmi esetre sem szeretett volna kerülni...
Ez is érdekelhet
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
