Törpetyúkkal él együtt Kató néni

Tizenhat éve él együtt Pipyvel, a hófehér törpetyúkkal az 59 éves humorista, aki az előző macskájának köszönheti, hogy rátalált kedvenc szárnyasára.

– Egyik délután a cicám hozott valami fehér állatkát a szájában. Először azt hittük, hogy egy díszmadárról van szó, aztán, amikor betettük egy kalitkába, kiderült, hogy egy törpetyúkhoz van szerencsénk. Azóta vígan éli nálunk nem hétköznapi életét Pipyke – emlékszik vissza Ihos József. – A házi szárnyasunk egyébként olyan, mint egy átlagos tyúk, csak sokkal kisebb termetű, tojással viszont ő is bőségesen ellátja a családot.

A csirkének külön helye van az udvaron, hallgat a nevére, sűrűn kap enni, de ha kajáról van szó, könnyedén be­pöccen.

– Ha éhes, vagy kaját lát, rettentő gyorsan agresszívvá válik. Még az is előfordul, hogy a többi állatot is elzavarja a saját táljuk körül. Ilyenkor felszegi a fejét, szárnyait, és mint egy rakéta, ráveti magát az eleségre. Hihetetlen, de a kutya- és macskatáp mellett a tejet is imádja fogyasztani – meséli nevetve Kató néni megtestesítője, aki korábban megpróbált megválni az állattól, de mára annyira a szívükhöz nőtt, hogy semmi pénzért nem szabadulnának meg tőle. Józsefékkel a törpetyúkon kívül egyébként él még Kiscica és Ricsi, a két hatéves macska, valamint Rexi, a hároméves keverék kutya.

– A kutyusunkat egy menhelyről hoztam, ahol szándékosan a legcsúnyább állatot szerettem volna magamhoz venni. A kimondottan nagy fogazatú, alsó harapásos egy igazi vérebnek tűnik, de valójában nagyon jámbor teremtés. Az állatok egyébként össze vannak eresztve az udvaron, de a tyúk agresszív viselkedésén kívül békében megvannak. Téli éjszakákon a cicákat mindig beengedjük a házba, Rexinek pedig állandó fotelje van az előszobánkban – folytatta Ihos József, aztán egy kimondottan szórakoztató történettel állt elő: – Néhány éve nyáron épp az egyik kassai fellépésemre tartottam, amikor az egyik pihenőnél valami nagyon szokatlanra lettem figyelmes. Kiderült, hogy amíg készülődtem, a házityúkom a kocsi alja irányából bemászott a hűtőrács és a motor közé, majd beszorult. Ha akkor nem állok meg, valószínűleg egész úton ott utazott volna. A legviccesebb, hogy csak egy autószerelő műhely szerelőaknájában tudtuk kiszedni a bajba jutott állatot. A fellépésen, amikor megkérdezték, miért van velem a tyúk, azt mondtam: felszedtem az úton egy kellemes pipit...