Bár bátyja, Dopeman már családos, Pityinger Péter még nem akar megállapodni, inkább gyűjti az élményeket, és hódításairól egyszer talán könyvet ír.
Tizennyolc évesen már három arany- és egy platinalemez birtokosa volt, a Fekete Vonatnak írt Hol van az
a lány című slágerrel rengeteg pénzt keresett, eközben Ganxsta Zolee bandájában játszott a bátyjával.
– Megértük a pénzünket. Zoli zenekarában gitároztam, de az én feladatom volt a zenekar női ellátásának megszervezése is mesélte Pityinger Péter, Dopeman öccse.
– Zoli nem akart tenni azért, hogy legyen csaja, a bátyámmal szeretett álldogálni a bárpultnál. Én náluk tíz évvel fiatalabb, lányos arcú gyerek voltam, csak lementem a színpadról, és begyűjtöttem a csajokat. A zenekarral bugyigyűjtő versenyt rendeztünk, hol a bátyám, hol Szasza, hol én nyertem. Csibész banda voltunk. Emlékszem, Zoli mindig azt mondta, aki megházasodik, nem lehet zenekari tag, és hetente hívott, hogy ha nem megyek vele csajozni, kirúg. Ilyen idők voltak – mondta a gitáros, aki komolyan vehette a rapper fenyegetését, mert még mindig nem alapított családot, pedig már elmúlt 36 éves.
– A szerelembe vagyok szerelmes. 16 éves koromtól nyolc élettársam volt, és mindegyiket ugyanolyan intenzitással szerettem. Az Iwiwen 17 ezer nőismerősöm volt, és az egyik nő hozta a másikat. Az élettársak mellett is csajoztam, az elsőt heti hét nővel csaltam meg. Ez persze nem dicsőség. A húszas éveimben ugráltak rám a playmate-ek. Mindenféle nővel éltem: pornóssal, könyvelővel, nyuszilánnyal, női zenésszel. Roppant vastag kötet lesz, ha megírom a nőügyeimet...
