Galambos Erzsi: boldog vagyok egyedül

Tizennyolc és fél éves volt a kiskutyája, Csoki, amikor elvesztette. – Majdnem belepusztultam! – idézi fel a nehéz időszakot Galambos Erzsi. Esztergályos Cili azonban meglepte egy újabb kis kedvenccel, és a Kossuth-díjas színésznő élete azóta újra teljes.

– Régóta élek egyedül, még­is ez életem legboldogabb időszaka: sosem vagyok magányos – magyarázta a Borsnak a 82 évesen is fiatalos Erzsike. – Igaz a mondás: az ember sokkal jobban szeretheti az unokáját, mint a gyermekét. Zsófika már másodikos, a legkisebb az egész iskolában. De balettozni jár, rajzversenyt nyert, imádja a matekot, istenien úszik, és remekül sakkozik. Nemrég hármasban nyaraltunk a lányommal és Zsófival, a fényképezőgéppel is csak az unokám boldogult. Akárcsak a tabletemmel, amit nyolc­van­éve­sen vettem. Ha valamit nem értek, Zsófikát hívom – mesélte mosolyogva.

A József Attila Színház örökös tagja a szeretteinek szenteli ideje nagy részét.

– Az életem nyolcvan százaléka a lányom és az unokám. Nagy a baráti társaságom is, havonta egyszer nagybevásárlást rendezünk, grillezünk, színházba járunk. Másokért ugyanúgy izgulok ­nézőként, mint magamért – mondta. – Esztergályos Cilivel már a negyedik évadot játsszuk a Mici néni két élete című darabbal.

Rengeteget jelent, hogy szeret a közönség. A Csoki kutyám elvesztése miatt érzett fájdalmamat is Cili „kezelte”. Egy nap a színházban egy kiskutyával fogadott, a saját kutyája egyik unokájával. Zorróval naponta kétszer sétálok, ezerháromszáz lépést. Az én koromban ez a mozgás is nagyon fontos. A színházba is elkísér, és ha közeledünk, már szinte sír, nyüszít, annyira boldog.

Az is tény, az igazgatónak nincs könnyű helyzete, ha szerepet akar adni nekem. A Rómeóban a dajka is jóval fiatalabb, mint én. De ezt megértem és elfogadom. Számomra az a legfontosabb, hogy az Isten hagyjon minél tovább itt lent. Közel a nyolcvanháromhoz már ha nem fájna valamim, nem is élnék, de nagyon jól élek, és boldog vagyok. Nagyon jó nekem – magyarázta a színésznő.