Már a sarkon befordulva, az autóban is érezni lehet azt a semmivel össze nem téveszthető, émelyítően savanyú szagot, amit kilenc eb hagy maga után, ha gazdái elhanyagolják.
Az aprócska falu szélén álló ház udvarán kutyaürülék, ragadós vizelettócsák, az állatok fekhelyeként szolgáló koszos pokrócok, üres és lyukas lábosok, amelyekbe csak nagy ritkán jut táplálék, és általában akkor is moslék. A kerítés tövében csontsovány vizslák üdvözölnek minket farkukat csóválva, lelkes csaholással, pedig eddigi életükben a kétlábúaktól nem sok jóra számíthattak.
Tornóczky Anita az Állatvédőrség Cerberos Munkacsoportjának tagjaként gyakran találkozik hasonlóan szívfacsaró látvánnyal. Most négy felnőtt és öt kölyök vizsla megmentésére kísértük el egy Komárom melletti kis településre.
A műsorvezető azt mondja, az ő gyomra már mindent kibír, még azt is, hogy egyszer egy gyepmesteri telepen hasba rúgták, amikor állatokat akart kimenekíteni.
– Ezek az kutyák hosszú ideje éheznek, a kölykök négy hónaposak, de alig látszanak kettőnek, ráadásul bőrbetegség kínozza őket. Ez kimeríti az állatkínzás fogalmát – mutatta Anita, aki kollégáival először megpróbálta rávenni a gazdát, hogy önként mondjon le a vizslákról, de esze ágában sem volt megválni tőlük.
Ekkor a volt műsorvezető rutinosan tárcsázta a rendőrséget, és hamarosan érkezett is a segítség. A beteg, éhező kutyákat Anitáék egy állatkórházba szállították, majd megfelelő otthont keresnek nekik, gazdájukat pedig állatkínzás miatt a bíróság fogja felelősségre vonni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.