Az éjszaka közepén hívott rendőröket VV Éva, mert az apja megverte. A Törtető azt mondja, hogy miatta lett pánikbeteg, és ezért nyúl sokszor a pohár után is.
Hajnali negyed háromkor tárcsázta kollégánkat Baukó Éva, és zaklatott hangon közölte: „most mentek el a rendőrök, összevert az apám”. A ValóVilág Törtetője részletesen elmesélte a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka eseményeit, miközben azt állította, hogy édesapja miatt nem tud felhagyni az ivással.
– Négyéves korom óta ez van, azóta romokban hever az életem. Nincsen igazi otthonom, és nincs senkim, akire számíthatnék – kesergett halkan. – Az apám tegnap tincsekben tépte ki a hajam, orrba vert, és a mellembe is beleütött. Nyilván kihívtam a rendőröket, akik azt mondták, menjek el a kórházba látleletet vetetni. Ha az meglesz, magánindítvánnyal eljárást indíthatok.
Éva azt is elmondta, hogy látványos sérülései nincsenek, és azon kesergett, hogy nem tud elmenni az orvoshoz, mert nincsen pénze buszjegyre, illetve egyetlen olyan ismerőse sincs, aki el tudná vinni kocsival.
– Az apámnak börtönben lenne a helye, annyi minden rosszat tett már velem és a családommal. Két-három hete vagyok itthon, és szinte folyamatosan az ment, ami most éjjel. Pesten sincs otthonom, és itt sem. Csoda, hogy nem vagyok rendben lelkileg? – szomorkodott tovább, miközben a háttérből hallható volt, hogy rokonai a hangjukat gyakran felemelve tovább ostorozzák.
A Bors természetesen megkereste a békéscsabai rendőrséget is, hogy megtudjuk, a hatóságok hogyan látják az éjszaka eseményeit. – Valóban kértek rendőri intézkedést szerdáról csütörtökre virradó éjszaka. Két családtag veszett össze, de a helyszínre érkező járőrök megállapították, hogy nem történt olyan cselekmény, ami miatt intézkedniük kellene – közölte Albert István rendőr főhadnagy, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, és hozzátette, hogy kollégái egy rövid beszélgetést követően békés megegyezésre szólították fel a feleket.
Szerettük volna megkérdezni Éva édesapját is az ügyben, de őt lapzártánkig nem sikerült utolérnünk.
