Oláh Gergő szüleinek otthonában még hétfőn is hullott az aranyeső. Az X-Faktor 2012 győztesének családja ugyanis annyira örült, hogy a konfettit is összeszedte a színpadról.
Alszunk – ez a felirat köszöntötte hétfő délelőtt a Bors munkatársait az X-Faktor nyertese, Oláh Gergő szülei házának ajtaján. Mivel a boldog család hétfő hajnali öt körül ért haza a Nógrád megyei Karancslapújtőre, nem csoda, ha türelmet kértek.
Lapunk újságírója és fotósa is félve kopogott be a kétszobás kis takaros otthonba. A boldog família éppen akkor ébredezett, és rögtön a cetli magyarázatába kezdett.
– Vasárnap már reggel fél nyolckor beállítottak a szomszédok, hogy gratuláljanak, pedig akkor még csak a fináléba jutott be a fiú – mesélte Oláh György, Gergő apukája, aki fiának köszönhetően híresség lett falujában.
A szülők és a győztes kishúga, a tizennégy esztendős Dzseni, miután kikeltek az ágyból, első dolguk az volt, hogy visszanézzék az interneten a finálé utolsó, legörömtelibb perceit.
– Még most sem hiszem el, hogy az én kisfiam győzött. Talán sosem fogok hozzászokni a gondolathoz, hogy Gergő sztár lett – csóválta a fejét könnyes szemmel Rózsika, aki annak idején folyton arról álmodozott, majd egyszer az ő fia is győztesként áll az „aranyesőben”, az X-Faktor színpadán.
– Amikor tavaly Kocsis Tibor az első helyen végzett, és hullott rá a sok aranykonfetti, azt kívántam, bárcsak Gergő állhatna ott egyszer. Hányszor visszanéztem Tibit! A fiamat is ezerszer vissza fogom – vallotta be az asszony. Rózsika azt sem titkolta, hogy a stúdióból az aranyesőből is vittek haza emlékbe.
– Teletömködtem vele mindkét zsebemet, aztán megmutattam Gergőnek, de kinevetett – mondta szégyenlős mosollyal az arcán Dzseni, a kishúg. A család boldogan újságolta, hogy mennyi segítséget kaptak a falu lakóitól, ismerősöktől, sőt még idegenektől is.
– Pár héttel ezelőtt felhívott minket egy spanyolországi magyar, aki ötezer forintot küldött nekünk. Abból sok SMS kitellett – mondta meghatódva Rózsika, aki nem akarta, hogy az emberek csak azért szavazzanak a fiára, mert anyagi helyzete nem volt túl rózsás.
– A döntő után, a buliban odajött hozzám egy szakállas férfi, kérdezte: tényleg olyan mély szegénységből jön a Gergő? Én meg rávágtam, nem! Igaz, volt olyan, hogy egy nap csak vajas kenyeret tudtunk enni, de az is étel. Dolgoztunk mi mindig, világéletünkben – kérte ki magának az édesanya.
Az Oláh család tisztában van vele, hogy a győzelemmel egy új élet jár, így fiuk körül sok minden megváltozik.
– Gergőék felköltöznek Budapestre, mi itt maradunk. Nem szeretem Budapestet, nekem túl nagy. De ha bármire szükségük lenne, hozzánk mindig fordulhatnak, mi segítünk nekik. Mindig támogatni fogjuk őket – törölgette könnyeit Gergő édesanyja.
